Kokas Lajos dr. (szerk.): Csorna község Margit közkórháza 1915-1928 (Csorna, 1929)

Csorna

J CSORNA

*

é a Rába és a Rábca által körvonalazott, egyenes,

# nyílttekíntetü síkságnak: az áldott Rábaköznek

# a központja.

é Hajdanában itt a tenger vize vesztegelt. —

# Korunkban — IÍ4-Í32 méternyire a tenger nívó

# fölött, — térszínét csaknem kizárólag díluvíálís

4 és jelenkori üledék képezi. Televény földje, hol

súlyos fejű kalászok zizegnek, az őstermelésnek f paradicsoma, melynek lüktető erői Csornán köz4 pontosulnak.

f Rábaköz már Krisztus előtt kétezer évvel is

4 lakott terület volt. Jelenlegi népsűrűsége 8Í, négyzet4 kilométerenként. Legrégibb lakosai a kelták egyik

f lovas törzse: az avarískok, kik nevüket is a Rába

# (Arabó) folyótól vették.

i Csorna a szláv eredetű szótól — csernozem,

f cserna — (fekete föld) nyerhette nevét. Az itt

székelő premontreiek prépostságát íí80-ban alapi- 4 tották. Történelmileg szerepel a napóleoni ínsur4 gens időkben („Rábaközbe, szép földünkbe, francia rukkol helyünkbe“) és a szabadságharcban. Kmetty a csornai csatában győzedelmeskedett Wíess f tábornok fölött.

Erőteljes, színmagyar lakossága 9.000 lélek. Vasúti csomópont, jelentős gabonapiaccal és állatvásárokkal, számottevő iparral. Kulturális pozíciója, gazdasági kiegészülése egyre növekedik.

I

....Ili.....II.....Hl......................................Ili..................Ilii....II.................................II....Ilit..............................................Ili...........

3