Kokas Lajos dr. (szerk.): Csorna község Margit közkórháza 1915-1928 (Csorna, 1929)

A kórház parkja

többféle. Szépségversenyben mindenesetre az első dijat az előkelő ezüst fenyők — Picea argentea pungens — nyernék el.

Az itt diszlő örökzöld fák: a Normand fenyő — Abies Nord- manniana —, a balzsamos fenyő — Abies balsamica — a fekete és sima fenyő — Pinus austriaca — Pinus strobus —; különböző oszlop- lombozatu boróka cserjék — Juniperus — thuják és cédrusok. Ezek mind megélnek és szívesen nőnek a mi kiimánk és talajunk kosztján. Határozottan jól diszlik az ezüst fenyő, — ez a fiatal jövevény — melyet csak a múlt században telepítettek át Európába. Ültetéséhez mindenki hozzáfoghat és kevesebb gondviseléssel beéri, mint akár a népszerű muskátli virág és rozmarinbokor.

Az akácfa sem nálunk nevelkedett, hanem a kitűnő Robin orvos plántálta át túl az Operenciáról, mégis kiirthatatlan gyökeret vert a nyílt tekintetű Rábaközben. — Tudom, hogy a magyar életet a mezőgazdaság táplálja, de azért tájunk szépségévé, téli ékességévé tehetjük a tűlevelűeket is.

Ha lekaszálták a vadvirágos rétet, — ha learatták a jellegzetes aranyló búzatáblákat, színtelen, dísztelen a lapályos mező, ami szülőföldünk szép határa.

A fenyőfák is hirdessék kulturfőlényünket és képezzék díszét, varázsát Rábaköz rónatájának. Kedélyi, esztétikai, tájképi szempontok sürgetik flóránk kibővítését, felfrissítését, változatosságát.

Kertünk virulását a tavasz kinyiltával leghamarabb a barna kérgü aranyfa —- Forsythia suspenza — jelenti be. Még kopaszak az ágak, már messzire látszik kicsattanó élénk sárga színfoltja. — Ha sugarasabb napok következnek, ott áll mint valami elvarázsolt hercegkisasszony rózsaszínű ruhájában a telt virágú kínai szilvafa — Prunus triloba. — Majd odább a vörös levelű cseresznye-szilva — Prunus Pissardii — ugyancsak tündéri selyem öltözetben. Az utcáról is sok bámulója akad a már szépen terebélyesedni kezdő liliomfának — Magnolia obovata. — Telisteli virággal. Pompás szirmainak csak külseje piros, bélései fehérek. — Később mutatja rejtett kincsét egyik ritka szép fajtájú bazsarózsánk — Paeonia arborescens. — Latin nevét Paeon orvostól nyerte, ki fodrai^ csiszolgatta. Mindenki gyönyörűségbe feledten nézi hófehér költészetét, de leheletszerű puha leveleinek nagy méreteivel is kitűnik. — Majd megszületnek a bokrok mosolygó leányai. — Spirea, veigelia, az orgonavirágok bokrétáját hajtogatja a szellő és hordja a jázminok — Phila- delphus — mámortermő illatát. Ezer meg ezer tátott virágkehely színes pompában. Az ember szinte megsüvegeli a bokrokat. Minden águk viruló kehely. — Szép a tavasz ébredése, de még szebb a kiteljesedés diadala. Nem hiába mondják a költők, mit is érne az élet május szépsége nélkül.

23