Strihó Gyula: A Budapesti Önkéntes Mentő-Egyesület története 1887-1897 (Budapest, 1897)

Útbaigazítás

VIII

E történet keretén belül 1. leirom az előkészítő bizottság működését, mely bizottság az egyesület alapját vetette meg;

2. külön szakaszakban tárgyalom az egyesület megalakulása óta a választmánynak ténykedéseit, a melyek az egyesület 10 éves életén szakadatlan lánczolatban végig vonulnak ; milyenek: az egyesület czéljának ismertetése, tag- gyüjtés, pénzszerzés, a szolgálat tökéletesítésére irányuló törekvés s az e téren létesített alkotások, a melyek főleg az egyesület működési ágainak kiterjesztésére vonatkoztak; végül külön-külön szakaszokban előadom az egyes évek történetét a szolgálat és működés terén egymást követőleg felmerült mozzanatok felsorolásával.

Mindezt adatokkal támogatom, melyeket a mellékleteken közlök; valamint azon könnyű áttekintést nyújtó táblás kimutatásokkal, melyek a mellékletek után vannak a kötetben besorolva. Forrásokul használtam dr. Kresz Géza., kir. tan., e. igazgató szives engedelmével az általa 1887-ben irt »Évkönyv«-et s az egyesület irattárában levő eredeti okmányokat.

A IV. részben közlöm az egyesületi ellenőrző orvosok s első sorban az igazgatónak az első segély egyes ágait tárgyaló s bő gyakorlati tapasztalatokkal támogatott dolgozatait, melyek a műnek különös érdeket kölcsönöznek.

Az egyesület működésének magasztalásától tartózkodva egyszerűen rámutatva ezen működés eredményére, ajánlom a humánus egyesületet, melynek tiz éves történetét e mű tartalmazza, a nemeskeblű emberbarátok jó indulatába és pártolásába.

Budapesten, 1897. május hó 8-án.

A titkár.