Strihó Gyula: A Budapesti Önkéntes Mentő-Egyesület története 1887-1897 (Budapest, 1897)
III. Rész - V. Fejezet. Előkészületek a működésre; az első közp. állomás megnyitása; az első napi működés
30 seggel úgy segített, hogy a helyiséget deszkafallal kétfelé osztotta s a nagyobbik felét a szolgálat, a működés helyéül, a kisebbik, sokkal kisebb felét pedig az adminisztratív ügyek intézésére, titkári irodául jelölte ki. Azután a nagyobb helyiségben, minthogy a négy őrségi tag fekvőhelyéül szolgáló ágyak, operáló-asztal, mosdóasztal, szekrények, Íróasztal, telefonok stb. lent az egész helyiséget elfoglalták, a kötszerek, gyógyszerek sebészi eszközök stb. elhelyezésére szolgáló szekrényeket a falakra szögeztette fel. Itt volt még — egy úgynevezett letakarható hordágy, melyen az állomásra az utczáról behozott betegeket helyezték el addig, a mig vagy magukhoz térve, magukat kipihenve, saját lábukon távozhattak, vagy kórházba szállíttathattak. Ennek az ágynak már sehol sem lehetvén helyet szorítani, úgy alkalmaztatta az igazgató, hogy két csigára erősítve a plafonhoz felhúzták s igy függött, ha nem volt rá szükség s leeresztették, ha használni akarták. Ebben a helyiségben volt elhelyezve mindaz, a mi a szolgálathoz szükséges és készletben volt, u. m. nagy és kis mentő - szekrény, kötszer-táskák, ellenméregszekrény, kézi hordágy, hordszék, — a bécsiek ajándékai — sebészeti eszközök stb.; itt tartózkodott egész nap az őrség, itt töltötte az éjjet; ez szolgált a felekkel való közlekedés helyéül; itt volt a falra alkalmazva a központi és házi telefon, mely utóbbi össze volt kötve az igazgató váczi-körut 16. sz. alatti lakásával és a kocsisok férhelyiségével; itt végezték az oly halasztást nem tűrő úgynevezett operativ esetekben a műtéteket, ha a beteget csak élete veszélyeztetésével lehetett volna kórházba szállítani. A másik, sokkalta kisebb helyiségben végezték az adminisztrativ ügyeket; ez volt a titkári iroda, melyet azonban a szolgálattevő ellenőrző-orvossal meg kellett osztania, a ki, ha esetnél nem volt, egész nap szintén az őrségi helyiségben tartózkodva, rendesen este 6 órakor birtokába vette s egy tábori ágyon töltötte az éjét. Ehhez a helyiséghez tartozott még egy üveges veranda, mely a templom udvara felől volt hozzáépítve, hova a helyiségből ki lehetett menni, a mely nappal ebédlőül, olvasd-, vendégszobául s az akkor még gyakorlatban volt pótőrséget