Strihó Gyula: A Budapesti Önkéntes Mentő-Egyesület története 1887-1897 (Budapest, 1897)

III. Rész - I. Fejezet. A mentés és első segély eszméjének felvetése s a megvalósításra irányuló mozgalom

III. RÉS Z.

I. FEJEZET.

A mentés és első segély eszméjének felvetése s a megvalósítására irányuló mozgalom.

Dr. Kresz Gézának, mint fővárosi V. kerületi orvosnak, bőséges alkalma nyílt ezen állapot megfigyelésére, tanulmányozására s ennek megváltoztatására, az emberiség, a humanizmus kívánalmainak megfelelő javítására törekedett ő. S e czélra törekvőleg, a főváros lakosságának, de hatóságának is figyelmét és érdeklődését az eszmére irányzandó : közrebocsátotta 1885-ben »A mentés és első segély szervezése a fővárosban«, majd ugyanazon évben »Első segély rögtöni baleseteknél. Útmutató-tábla a szöveg közé nyomott 59 ábrával« czímű füzetét.

A következő évben többször megfordulván Bécsben, nem mulasztotta el az ottani mentő-társaságot, főleg pedig annak európaszerte ismert nevű vezér-titkárát, báró Mundyt felkeresni, előadva neki az első segélynek Budapesten szervezésére irányuló tervét, a ki is emberszerető szivének egész melegével buzdította munkára, ígérvén tanácsosai, tettel támogatását. S ígéretét becsülettel be is váltotta.

így felbátorítva kezdett honn, a fővárosban az eszmének propagandát csinálni és elsőkül lovag Fáik Zsigmond királyi tanácsos és Strihó Gyula, kiknél az eszme élénk visszhangra talált, munkatársakul állván melléje, támogatásukkal és közreműködésükkel sikerült 1887. évi márczius hó 20-án e tárgyban az I. értekezletet egybehívni.

Az egybehivás eredménye volt, hogy: az V. kér. elöljáróság üléstermében mintegy 150 résztvevő jelent meg, közöttük a főváros legkiválóbb orvostekintélyei.

Az I. értekezlet.