Dr. Bókai Árpád tanítványainak dolgozatai

Dr. Antal János: Dermatol; 1893-ban felmerült fontosabb újabb gyógyszerek

Ságnál is sikerrel lett alkalmazva. A hypnoticus hatás 20—30 perez múlva áll be. Adag felnőttnek l'O—2‘0—3‘0 gr. Miután csaknem íztelen, 10%-os vizes oldatban használható syr. aurant. cort.-al.

11. Kresin. Barna, tiszta, vízzel és alkohollal minden arányban keverhető folyadék, mely 25% kreosolt tartalmaz. Éjjeli edények, sebészi instrumentumok desinficiálására használtatik; Va % "OS oldatban sebek tisztítására is.

12. Maiakin. Egy salicylderivatum, mely p.—phenetidin és salicylaldehyd egymásra hatásából jön létre; szerkezeti képlete:

^ N = C — Cc H4 OH H

Apró, világos-sárga színű, tüalakú jegeczek, melyek alkoholban alig, vízben pedig épen nem oldódnak. Antirheumaticum, anti- neuralgicum és antipyreticum. Kiváló hatású polyarthritis acutánál, hol 4—6 gr. pro die adagra a hatás gyorsan és biztosan beállott. Kellemetlen melléktünetekkel nem jár.

13. Salacetol. Szintén salicylderivatum, mely úgy áll elő, ha monocliloracetont salicylsavas nátronnál hevítünk. Tűalakú jegeczek, melyek vízben nehezen, forró alkoholban, aether-, szénkéneg-, chloroform-, benzol- és ligroinban jól oldódnak. Izük kissé kesernyés. Therapeutice leginkább béldesinfectio czéljából használható fel, így choleraszerű hasmenéseknél kitűnő eredményeket láttak egyesek; adagja 2—3 gr. pro die ricinusolajban. Hasonlókép ajánlották rheumaticus bántalmaknál, úgyszintén epekökólikánál is.

14. Scopolaminum hydrochloricum és hydrobromicum. A Sco- polia atropoides gyökeréből előállított scopolamin sósavas és bróm- savas sója. Hatásra nézve a kettő identicus, de minthogy utóbbi tisztán igen nehezen állítható elő, inkább az előbbi használatos. Rahlmann az összes mydriaticumok főié helyezi. Szerinte a scopolamin ötszörte erősebb az atropinnál, s így a hol azelőtt 1 % -os atropint alkalmazott, 2°;0o (2: 1000) scopolamint használ, mely oldatból 6—7 csepp adható pro die. Épen oly kitünően hat anti- phlogistice, mint az atropin, sőt egyes esetekben (!) emezt jóval felülmúlja. Különösen jól hat minden a bulbus mellső részében lefolyó gyuladásos folyamatnál. A scopolamin — kellő óvatosság mellett! — még hosszú ideig alkalmazva sem jár kellemetlen mellékhatásokkal, milyen pl. az étvágytalanság. Esetleg a beálló intoxicatio a torokban fellépő szárazsági érzet által azonnal konstatálható, és így — esetleges — egyéb káros mellékhatásai elkerülhetők. (Ilyenek : a szomjúság, étvágyhiány, szédülés, bizonytalan járás stb.)

— 8 —