Dr. Bókai Árpád tanítványainak dolgozatai
Rottenbiller Ödön dr.: Anipyrin pótszerek
20 15. A körzeti idegekre való hatás. Ha a békából olyan módon, mint ezt már a harántcsíkolt izmokra való hatás tanulmányozásánál láttuk, 2 ideg- izomkészítményt veszünk és az egyiket scopolamin hydro- bromid-odatba, a másikat pedig controllként physiologicus konyhasóoldatba mártjuk, tapasztalni fogjuk, hogy nem csupán az izom, de az ideg faradicus izgatásakor is, mindenkor pontosan kiválthatók az összehúzódások, jeléül annak, hogy sem az izom, sem. az ideg ingerlékenysége és ingervezetö képessége nincs megtámadva a scopolamin által. E tények igazságáról az egyik czombnak en masse lekötése által is meggyőződést szerezhetünk. 16. A scopolamin hatása a pupillára. A scopolaminnak ez a hatása a leggondosabban lön tanulmányozva, s ha beszélhetünk ma már scopolamin-irodalom- ról, azt épen ide vágó közléseknek köszönhetjük. Budapesti szemklinikumunk is értékes czikkel gyarapította a scopolamin irodalmát Blaskovics tr.x szemklinikumi tanársegéd közleménye képében, mely közlemény a scopolamin hatásának eredményeit tartalmazza ép szemeken. Kísérleteimet, melyeknél különösen a scopolamin becsep- pentést követő mydriasisra és a szem véredényeinek magatartására voltam figyelemmel, macskákon és házinyulakon végeztem. Az alkalmazkodás megváltozását — állatkísérletekről lévén szó — figyelmen kívül kellett hagynom. A becsöppentésnél kiváló gondot fordítottam arra, hogy a csöpögtetö csövecske lumenje mindenkor egyenlő maradjon. A szemekből a physiologicus könyváladék megelőzőleg sohasem szoríttatott ki. A nyulaknál a pupilla tágasságát körzővel méregettem, macskáknál az állatok nagymérvű nyugtalansága a mérés ilyetén kivitelét megnehezítette, úgy hogy itt pusztán a szemmértékre kellett bíznom magamat. 1 1 Blaskovics Fridohn tr., A scopol. hatása a pupillára és accomo- datióra. 0. H. Szemészet. 1893. 3. sz. DR. ROTTENBILLER ÖDÖN
