Dr. Bókai Árpád tanítványainak dolgozatai

Rottenbiller Ödön dr.: Anipyrin pótszerek

szerkezetet (structurát) mutatnak. Hideg vízben igen kevés oldódik belőle. 212—214° C-nál megolvad. (A hyoscinaranychlorid már 198° C-nál.)

b) Scopolamin-hydrcbromid. C17H21N04. HBr + 3H20- Az összes sók közül, miután állatkísérleteinknél is ezt a sót használtuk, ez érdekel legközelebbről. A készítményt Merck E., darmstadti gyárából hozattuk, hol az anyag előállítása, mint ez a czég vignettáiból is kitűnik, teljesen Schmidt előírása értelmében történik.

A Scopolia atropoi'des gyökereiből direkte és a kereskedésben forgó hyoscin-hydrobromidból előállított scopolamin közt nincs külömbség. A sccpolamin-hydrobromid vizes oldatából, a víz elpárolgása után igen szép, viztiszta, megnyúlt, táblaalakban kristályosodik ki ; e kristályok néha 2—2 cm. hosszúak és 1—2 cm. szélesek, vastagságuk nem ritkán 0 5 cm.-t is meghalad.

A vízből kikristályosodott scopolamin-hydrobremid 3 molecula kristályvizet tartalmaz, melyet azonban kénsav fölötti eltartásnál hamar és teljesen elveszít. 100°-nál való szárításnál már semmit sem veszthet súlyából. Száraz levegőben való huzamosabb eltartásnál főleg a csúcsokon és éleken átlátszatlanná lesz, a felületen végbemenő elpárolgási folyamat következtében. Kisebb darabkáknál az elhomályosodás az egész darabkára is kiterjedhet.

c) Scopolamin-hydrochlorid, C17H21N04. HC1 4- 2H20. Apró, színtelen, átlátszó, prisma-alakú kristályokat képez, melyek vízben és alkoholban — főleg melegítés közben — igen jól oldódnak.

d) Scopolamin-hydrojodid, C17H21N04. HJ. A vizes oldatból compact prismákban válik ki, melyek vízben jóval könnyebben oldódnak, mint alkoholban.

e) Scopolaminsulfát, (C17H21N04)2H2S04. Fehér, kristályos, fehér tűkből álló, vízben könnyen oldható por.

f) A Scopolamin kettős-platinsója, eddig még analizálható állapotban nem volt előállítható.

Schmidt külön-külön akarta volt megvizsgálni a különféle Solana- ceákból nyert és előállított scopolamin féleségeket magatartásukra nézve.

így először a «hyoscinum hydrojodicumn-nak nevezett és a Hyoscia- mus niger magvaiból nyert sót vizsgálta. E só a scopolamin-hydrojodid- dal külső tulajdonságaira, magatartására és összetételére nézve megegyez. A hydrojodid-ot. azután chlórezüstbe is átvitte, s igy kettős aranysót állított elő, mely a scopolia gyökérből nyert scopolamin-aranychlo- riddal szintén megegyezett. Olvadási pontja 210—212° C. között volt.

Az Atropa Belladonna gyökeréből előállított kettős aranysó is majdnem mindenben megegyezett a scopolamin kettős aranysójával.

Hasonló eredményekre jutott a Datura Strammonium-ot illetőleg egyik felügyelete mellett doigozó tanítványa : Schütte WA) l

4 DR. ROTTENBILLER ÖDÖN

l) V. ö. Archiv d. Pharm. 1891. évf. 518. o.