Dr. Bókai Árpád tanítványainak dolgozatai

Kóssa Gyula dr.: Kémiai ellenszer cyános mérgezéseknél

KÉMIAI ELLENSZER A CYÁNOS MÉRGEZÉSEKNÉL

5

dyspnocicus. 10 ó. 45 p. az állat tehetetlenül fekszik a földön; a lélek- zés szemmel nem látható ; fülek anaemiások, corneareflex nincs, de ha a eorneát erősebben érintem egész testében megremeg az állat és mellső lábaival a szeme felé kapkod. Szívműködés rendkívül rendetlen, szívverés 128, később azonban ismét szaporodik; olykor 3—4 csoportos összehúzódás. — 10 ó. 50 p. A légvételek újra megjelennek, számuk 116, dyspnoe; az állat hanyatt fekszik, végtagjaival olykor kaparó mozgásokat végez ; a corneareflex ismét megjelent. — 10 ó. 55. p Kaparó mozgások, erős nystagmus; légz.: 160; az állat folytonosan bódult. — 10 ó. 60 p. A pupilla fényre nem reagál; a jobb szem fölfelé és befelé irányítva, olykor nystagmus rotatorius, majd később fel és lefelé irányuló nystagmicus mozgások; a rotáló mozgások alatt a pupilla hosz- szában ellypticus volt. A bal szem zárva. 11 ó. 05 p. A jobb szem fölfelé és hátrafelé tekint, a pupilla kezd ismét hosszában ellypticus lenni; a bal szem zárva, a szemteke befelé és lefelé tekint. A nystagmus folytonosan tart, de a behunyt szemen gyöngébb ; légz.: 92 ; szív : 224 • az állat feje görcsösen balfelé fordul és azután lassan a háthoz ér, s e helyzetből erőszakkal sem hozható a normális állásba. — 11 ó. 15 p. A végtagokon tremor; az állat már képes felülni. 11 ó. 20 p. A pupilla mindkét szemen tágabb, a nystagmus megszűnt; általános resz- ketés; légz.: 88, szivm: 256. — 12 ó. az állat normális.

*

A cyános mérgezések kezelésének másik módja kémiai ellenszerek adásában állhat. Az eredmények ezen a téren tán még kevésbbé kielégítők, mint a physiologicus antagonismusok terén. Ajánlották a lerrihydroxydot magnesiumhydroxiddal keverve, szintúgy a liquor ferri sesquichloratinak és ferrum sulphuricumnak keverékét, nemkülönben az aqua chlorit, a calcium hypochlorosumot és az ammóniáknak híg vizes oldatát belsőleg. Ezektől a mellett, hogy némelyik közülök magában is veszedelmes és meggondolva adandó szer, sikert sem várhatunk.

Pedig nézetem szerint épen az ilyen gyorsan ható mérgeknél, a milyenek a cyános vegyületek, volna igazán helye és értéke a kémiai antidotumokkal kezelésnek; mert míg a physiologicus antagonisták jótékony hatása csak akkor kezd (fokozatosan) kifejlődni, mikor azok már legnagyobb részben felszívódtak és a maguk hatását az organismusnak legkülönbözőbb helyein gyakorolhatják (mi gyakran sok perczbe kerül!) addig a kémiai ellenszerek, melyeknek a physiologicus anta-