Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/5 (Budae, 1861)
Regimen imperatoris ac regis Apostolici Ferdinandi (I.) V.
Szép vagy o hon ! bérez , völgy változnak gazdag öledben ! Nagygyá, csak fiaid szent akaratja, tehet. A’ VII-dik nagy gyűlés tartására két szomszéd város Kassa-Eperjes választaták. Elnök Andrásy György gróf Sárosmegye föispána, másod elnök Pulszky Ferencz, titoknok Horn Ferencz (helyettese Sto- ckinger Imre) és Dr. Sárosy József; beirott tag 355. A’ Gyűlés 1846. Kassán nyárutó 9—12, Eperjesen 14—17 napjain tartaték. A’ VIII-dik nagy gyűlés 1847-ik évi nyárutó 11 — 17 napjain Sopron városában tartaték; elnök Eszterházy Pál herczeg, másod elnök K u b i- nyi Ágoston; titoknok Dr. T ö p 1 e r Ferencz és Dr. T ö r ö k János. Az 1848-dik évre határozott nagy gyűlés a’ hazai akkori körülmények közt meg nem tartathatva — a’ reá következő 12 év alatt annak megtarthatá- sáért beadott minden kérések és folyamodások válasz nélkül maradtak. E’ folyó 1861—ik január 27-kén Eötvös Jósef báró elnöklete alatt előintézhedő nagy gyűlés tartatván — az a’ közgyűlésnek Pesten Augustus hó- bani megtartandását elhatározta, ’s az intézkedő bizottmányt is kinevezte; — de ugyancsak az intézkedő nagy gyűlés május 7-dikén tartott ülésében, több fontos okok miatt, az összejövetelt ujra elhalasztandónak határozta.------A z érintett nagygyülési szünetje alatt a’ természettudományokat tetleg nem művelhetvén, ugy szólván csak őrködve fentartotta azon társulat töredék- j e, melly a’ magyar orvosok és természetvizsgálók Pesten tartott első nagy gyűlésének alkalmával lelkes hazánkfia Dr. Bugát Pál — akkori egyetemi tanár a magyar akadémia rendes tagja ’s nemzeti irodalmunk mezején a’ természet- tudományoknak egyik fáradhatlan mivelője ’s rendithetlen bajnoka — korszerű kijelentése következtében mint egy folytonosan működő természettudományi társulat alakult, melynek alapszabályai minél előbbi életbe léptetésére már is nyárelő 13-kán 1841-ben közgyűlés, ugyan Bugát Pál válaszott elnök és Kubinyi Ágoston alelnök vezetése alatt tartatott. Minthogy pedig eleinte ezen társulat felsőbb helyen csak „magán társulatnak“ tekintetett, mint illyen pedig több nyilvános hivatalban lévő tudománybarátot nélkülözni kénytelenitetett; hogy ezek is keblébe léphessenek — meg- erösitéstért, és oklevél oszthatási képességért — legfelsőbb helyre folyamodott , egyszersmind István föherczeget akkori Csehország kormányzóját pártfogóul megkérte. E’ folyamodványokat kívánt süker követte: mert 0 Fensége István föherczeg 1842-ben társulatunk pártfogását elfogadta’s az ujra kidolgozott alapszabályok legfelsőbb helyen jóváhagyattak ’s a’ társulat 1844-ben királyi megnevezést nyert. És e’ társulatra nézve nem lehet forróbb ’s őszintébb óhajtásunk, — mint hogy a’ melynek már eddig is oly sokat köszönhet a’ hazai természettudomány, főleg számos hazai ásványvizeink vegybontása ’s egyes természetrajzi magán- iratok létrehozása által — minél inkább ’s naponként felvirágozhassék; — a' nagy Vlfülés pedig minél elébb megtartathassák!
