Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/5 (Budae, 1861)
Mantissa I. - II. Oktatás a' marhadögről
XVI halvány, sima-e vagy borzas? Izzad-e és sokat, vagy nem? Nem mutatkoznak rajta daganatok vagy pattanások ? hol ? fájdalmasak-e vagy nem ? Szemei fénylők, tüzesek, meredtek, bágyadtak, zavarosak, beesettek, szárazak vagy könyezők-e? Szeme, szája, orra belseje veres, halvány vagy sárgás-e? Tiszta vagy zavaros nyálka foly-e orrából? Orrczimpája száraz, nedves vagy repedezett-e? Egyenesen állanak e fülei, vagy lekonyultak? Fogai megtágultak és csikorognak-e ? A’ foghus vagy iny dagadt-e ? tiszta-e a’ nyelv vagy piszkos? szájbőre sima-e vagy hólyagos? Rázza-e az állat gyakran fejét ? Előre nyujta-e nyakát, vagy fejét mélyen lesüti ? Távol áll-e a’ jászoltól ? Szétveti-e első lábait ? Osszesehuzza-e hasa alatt mind a’ négyet? Meggörbiti-e hátát? Lefekszik-e gyakran, vagy ritkán, vagy épen nem? Gyakran hánykolódik vagy hencsereg-e? Járása vidám vagy bágyadt és ingadozó-e? Hogy rakja lábait menet közben? Csápol-e farkával akkor is, mikor legyek nem bántják? Érzékeny vagy érzéketlen-e? Körmein nem látszik-e valami beteges? Nagy, vagy csekély étvágya és szomja van-e? Megvet-e valamelly eledelt, midőn a’ másikat még elveszi ? nyelhet-e jól vagy nem ? Kérődzése rendesen , ritkán, vagy épen nincsen-e? Mohón , lassan , vagy félbeszakasztva iszik-e? Gyakran nyujtózik-e ? Hasa puíl’adt, feszült vagy pőtyögős-e ? Horpasza üres és beesett vagy kidülledt-e ? Alfele bezárult, petyhüdt, vagy kidudorodott-e ? Gyakran vagy ritkán , szárazon vagy nedvesen , csomósán vagy higan, tiszta vagy sötét szintit, nyálkásat, vérest vagy férgekkel ganajoz-e? Hogy megyen a’ vizelet? Zavaros-e vagy tiszta, sötét-e vagy vizszinü , vékony vagy nyúlós és nyálkás-e ? Adnak-e a’ fejős állatok rendes mennyiségű tejet vagy nem , vagy talán tejök el is apadt? Yizes, sárgás, kékes-e ez? Szivök dobogása érezhető-e vagy nem? erős, gyenge, kótogó, hullámzó, sebes, vagy lassú? Többet iit-e egy perez alatt a’ verő-ér, mint lónál 40-et, szarvas marhánál 50—60-at, juhnál 70—80-at? Nyugalmas állapotban lassan vagy sebesen, szuszogva, süvöltve, sóhajtva, hörögve vagy köhögve vesz-e az állat lélekzetet? Mozognak-e e’ mellettt orrszárnyai, oldalbordái, vékonyai és hasa, mégpedig lassan vagy hevesen és szembetiinőleg-e? Lehelete hüves-e vagy forró? Köhögése gyakran vagy ritkán , szárazon vagy lágyan, kivetéssel vagy a’ nélkül mutatkozik-e? ’s a’ t. ’s a’ t. Mennél határozottabban fognak ezek ’s más hasonló körülmények megvizsgáltatni, annál bizonyosabb az ember, a’ nyavalyának mingyárt elejénte megismerése felől.« 10. §. A’ betegségek kulönfélesége támadásuk és terjedésük szerint. Hogy valamelly már kiütött nyavalyát helyesen megítélhessünk, szükség minden körülményeket és okokat kitapogatni, mellyek annak keletkezésére alkalmat szolgáltathattak. E’ tekintetben 1) Vagy ollyan a’ betegség, melly egyszerre sok állatot lep meg ’s oily ártalmakból származik, inellyeknek alapja a' rósz időben vagy a’ tájéknak rósz minőségében van; vagy ollyan, melly szűk és terméketlen években a’ takarmány hiányából és romlottságából, vagy az ivóviznek rósz voltából ered. Ez esetben a’ nyavalya j á r v á n y n a k , j á r v á n y d ö g n e k neveztetik, melly minden ugyanazon kártékonyságoknak kitett állatokat meglephet. Az illyen többnyire valódi elkerülhetlen országos csapás, mert ama kártékonyságoknak az állatokra hatását meggátolni lehetetlen. Vagy: 2) A’ betegség nem függ illyen átalános okoktól, hanem némi ragadó anyag következete, melly nem nálunk fejlődött ki, hanem távol tartományokból hajtott idegen marhák hozták be s egyetlen darabról számtala
