Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/5 (Budae, 1861)
Mantissa I. - II. Oktatás a' marhadögről
XIII Oily helyek, inellyeket a’ nap folyton síit, különösen kínosak a’juhoknak, niellyek ez által bágyasztó forróságba és izzadságba jőnek , ügy hogy láthatni, mennyire iparkodnak legalább fejőknek az égető naphő ellen óvására összebüni ’s fejőket a’ Jegközelébb állónak hasa alá rejteni. Azon kell tehát lonni, hogy illyenkor árnyékos fák , vagy fedél alá hajtassanak , vagy pedig a’ nap legmelegebb szakában istálóban tartassanak. Kiváltképen vigyázni kell arra, hogy meg ne zabáljanak, mi nebéz és tartós betegségekre nyújthat alkalmat. Leggyakrabban történik pedig ez tavaszszal, ha a’ télen által száraz és néha szűk takárinánynyal tartott, talán éhes juhok egyszerre fris , nedvteljes és bokros fiivii legelőre kerülnek , különösen patakok és források mellett, vagy pedig nedves időben az ugarokon, hol buja fünövés mutatkozik, vagy ingoványos réteken, árkokban és tószéleken , hol a’ földet többnyire mindenféle mérges növények : békavirág , csomorika, fekete kikirics ’s egyéb hasonló ártalmas füvek fedik. Végre az itatásnál ügyelni kell, hogy ha a" jószág sebes hajtás által nagyon felhevült, hideg forrásokból ivás által hirtelen meg ne hüljön; ollyan helyeken sem kell itatni, hol a’ viz az épen elolvadt jégből vagy hóból szivárgott össze; szintúgy azon viz is, mellybe lent vagy kendert áztattak, az állatoknak fölöttébb ártalmas. Általában a’ pásztornak tulajdonságától igen sok függ, ’s valamint a' szemes, rendes és vigyázó pásztor némelly szerencsétlenséget eltávoztathat, úgy a’ tudatlan, önfejű és rest ember csak kárt és veszedelmet okoz. 5. §. Jó táplálást előmozdító eszközök. A’ marhának jó táplálása nemcsak az eledel mennyiségétől és jóságától , hanem az annak kiszolgáltatásában követett szabályos rendtől, ’s kiváltképen a’ mozgás és pihenés kellő változtatásától függ. Első emésztésre minden állatnál fölöttébb szükséges a’ nyugalom, azért a’ lovaknak abrakolás után legalább egy órai pihenést kell engedni, kérődzőknek, szarvas marhának és juhnak pedig kettőt; ez idő alatt békén kell őket kényelmes és árnyékos helyen kérődzeni hagyni s húzás, hajtás, kergetés általi megerőltetésüket kerülni. Ellenben a’ többi idő alatt annyira szükséges a’ dolgozás és mértékletes mozgás az állatok gyarapodására, hogy e’ szabály alól még a’ fejős tehenek sincsenek kizárva ’s jó időben még télközepén is valamelly szabad helyre hajtandók. Igen messze hajtás, főkép kemény poros utón, nagyon elfárasztja a’ barmot, ügy hogy egészen elbágyad ’s gyakori ismétlésre el- soványodni kénytelen. Az emésztés előmozdítására közönségesen bevett segédeszköz a’ só- uyalás, melly kivált száraz élelem mellett, az állatoknak igen használatos. Szarvas marhának hetenként néhányszor darabos liszt- vagy korpakeverékben, vagy pedig kevés köménynyel, tarnicsporral, kalmussal ’s a’ t. vegyítve adhatni a’ sót; juhok elébe hetenként egyszer, vagy legalább minden másod héten tétetik só teknyőkben , ’s egy megnőtt juhra mintegy 2 lat számí- tatik. Ellenben nedves, esős esztendőkben, tartós esőzések alatt, ügy a’ gyenge nem bő vérű ’s rothasztó betegségekre hajlandó állatoknál, a’ sónya- latást, mint ártalmast, kerülni kell. A’ kősónak istálóban felakasztása is kevesbbé ajánlható , mint bizonyos mennyiségnek a' marhák elébe tétele , mert ügy némellyik jószág szüntelen melette van ’s fölötte sokat eszik, a’ többiek ellenben hozzá sem férhetnek. Ha a’ legelőn találtató viz vagy nem tiszta és annálfogva egészségtelen , vagy igen hideg , ügy szinte jó a’ mar
