Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/5 (Budae, 1861)

Mantissa I. - II. Oktatás a' marhadögről

II.

(Vide Nrum currentem

3376 pag. 186.)

Oktatás a’ marliuriö» íül.

Budán, a’ magyar kir. egyetem betűivel 1837.

I. FEJEZET.

Az állatok gondviseléséről ’s ápolásáról mint betegségek elleni védszerről.

1. §. Az állatok gondos ápolásának fontossága.

A’ gazdasági barom állandó ép egészségben tartásának legsikeresebb módja az igen szorgalmas gondviselésben és ápolásban ’s átalánfogva ollyan bánásban áll, millyet a marha természete ’s használtatásának neme kíván. Ha az eledel és ital, legelő és istáló jó tulajdonságára legpontosabb figyelem nem forditatik, ha rendszeres etetés, ki- és behajtás idejére ügyelet nincs, sokkal gyakrabban megbetegszik a’ barom s igy a’ gazdának korán- sem hajtandja azon hasznot, mellyet tőle méltán várhata.

Ártalmas levegő és hirtelen változó időjárás , mint szinte ragadvány által, legjobb gondviselés mellett is terjedhetnek el nyavalyák. De noha a’ mezei gazda e’ két elsőnek hatásait el nem hárithatja, még is gyakorta könnyen lehetséges, hogy szorgos óvás által marháját az utóbbi ellen őrizze, minden figyelmét gondviselésre , ápolásra, kellő abrakolásra, tisztán tartásra és egészséges istálóra irányozza ’s igy sok betegséget eltávoztasson ; mint a’ következőkben bővebben előadandó lesz.

2. §. Az állatoknak szabadban és istáloban tartózkodása.

A’ marhának egészségben tartására ugyan hasznos, sőt szükséges, hogy szabad levegőn járjon , vagy csak rövid időre is kihajtassék, s mégis bizonyos , hogy néha épen a’ levegő ’s időjárás okozhatja az állatok betegségét.

Azonban a’ rögtöni időváltozásnak ártalmas következetei mindenütt utolérhetik az állatokat, akár mezőn , akár istálóban legyenek.

Hosszan tartó száraz nyári bőség, nedves, forró (vagy rekkenő) időjárás, nyirkos hideg, ködös levegő s a’ t., már magában is elég, bogy a’ barmok közt némelly sülyos nyavalyát okozzon : de még sokkal könnyebben történik ez , ha a’ különféle időjárás egymásután hirtelen változik , s ha általa szűk termés és az abraknemünek olly romlottsága következik, hogy a’ marha egészséges és tápláló eledelben fogyatkozást szenvedni kénytelen.

Tavasz- és őszkori nedveshideg időben ’s igen forró nyári napokban mindig tanácsosabb az állatokat, mennyire a’ körülmények engedik, istálóban tartani; mint kitenni azon sokféle ártalmaknak, mellyek a’ szabadban rájok jöhetnének. Igaz ugyan , hogy a’ szüntelen szabadban, pusztán járó marha jobban megszokja az időnek különféle változásait; mind a’mellett itt is gondoskodni kell, hogy nagy melegben és hidegben, nagy esőben, szélben ’s a’ t. menedéket találjon.

Azon gazdaságoknál, mellyek az állandó istálózást bevették, s mely- lyeknél az állatok csak kedvező időjáráskor rövid mutatásra eresztetnek szabadba, ’s akkor is nem legelés végett, hanem csupán azért, hogy fris levegőt szíhassanak, valóban sokkal ritkábban lehet hallani marhadögről s ra-