Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/1 (Budae, 1853)
Regimen Francisci I. imperatoris ac regis
859 A’szereletet mindenek, kiváltképpen pedig azok iránt az atyafiak iránt, a’ kiknek arra leg-nagyobb szükségek van, gyakorolni kell. Illyenek a’ Siket- Némák! íme! mert Ezen szerentsélleneknek, a’ köz-anya, a’ természet, mostohájokká válván; tölök az egyik érzékenységét (hallást) meg-tagadta; ennek megragadásával , a’ nyelveiket (a’ társalkodhatásnak ama gyönyörű kóltsát) megkötötte ; ezt meg-kötvén azt okozta , hogy azok merő állatnak állapotában helyheztettek, az észnek, az Istenség ama felséges képének, kevés, vagy semmi hasznát vehetvén, mind a’ társaságoknak, mind önnön magoknak ter- heltetésekre élni, vagy inkább nyoinorgani kintelenek. Ezeket a’ szerentsétleneket, annyival szerencsétlenebbeknek méltán tarthatni; mennyivel bizonyosabb az; hogy őket, az ö siralmas fekvésekből, neveltetés által mentiekké, következésképpen, az iszonyatos vázokból, valóságos emberekké tenni lehet. Melly szerentsés elö-menetellel folytattatik Bétsben az illy nevelés a’ túl le-irt felséges ki-nyilatkozlatás bizonyítja; és magam is (nagyobb szánakodás- sal-é, vagy gyönyörködtetéssel? nem tudom) tapasztaltam; egyszersmind az ollyatén Nevelő-Ház talp-kövének meg-vettetéséröl gondolkodni kezdtem. Gondolkodásún szerentsés történetből a’ Felséges Királyi-Székhez jutottak. E’ meg-esvén, tettszett a’ Felségnek a’ maga Felséges Jóvá-hagyását. a’ most említett felséges ki-nyilatkoztató Rendelés által, atyai érzékkel tellyes indulattal közönségessé tétetni; engerriet pedig az Ajánlások B e - s z e d ö- j évé ország-szerte kegyelmesen ki-nevezni. Az az édes meg-illetödés, a’ melly engemet ezen hír-hallásból elfoglalt, érzékenyitöbb minden gyönyörűségnél, a’ melly életemben történhetett, vagy történtt. Mivel, ime ! Feli—áll, még pedig rövid idő múlva fel-áll, a’Siket-Némának Nevelö- Házok! Fel-áll a’ táborozás folyta alatt, és igy a’ fegyvereknek tsörgéseik köztt: fel-áll a’ Felségnek Szárnyai és 0 11 a 1 m a , a’ F e 1 s é g e s Királyi Helytartó Tanátsnak pedig Fö-fel-vigyázása és Igazgatása alatt; Fel-áll az én javallásomra és fel-találásomra. Boldogok a’ boldogtalanok; boldog a’ boldogtalanok boldogítója, az uralkodó Felség; boldogok a’ boldogtalanok’ bóldogitásokra boldog tanátsokat nyújtó Tanátsosok! Boldog vagyok én is! Lám ! Hallókká tétetnek a’ Siketek, szollókká a’ Némák; mert a’ nemhallás, nem-szólhatás, oily eszközök által pótoltatik ki; a’ mellyek az eltemettelve hevert képzelődéseknek kifejtegetésekre, ’s közölhetésekre alkalmatosok. És igy a’ borzasztó embervázbóí, ember teremtetik. Vizet hordanék a’ Dunába, ha ezen Intézetnek szükséges és hasznos voltáról szót szaporítanék. Mind a’ kettőt megesméri a’ Felség; érzik a’ felneveltettek; tsudálja és ditsölti a’ tapasztaló; leikeikben ábrázolják, azok a’nagy lelkű Embert- szeretők; a’ kiknek nemes sziveik, a’ felebaráti szeretetnek szent tüzétül lángolván; magokat mind addig boldogoknak nem tartják; valameddig tsak, egy olly boldogtalant-is látnak; a’ kinn segíthetnek. A’ mennyi Jóság olly nemes gondolkodásokkal és külső javakkal áldotta— meg Urasságtokat, hogy segíthet; a’ kinn akar; akarni fog pedig; a’ hol kell. Már pedig! Annyival szükségesebb a’ segitség-nyujtás a’ Siket-Némákra nézve ; a’ mennyivel tehetetlenebbek azok, a’ segítség kérésre. íme! Ok, ha éheznek, kényért; ha szomjuhoznak, italt kérni nem tudnak,
