Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/1 (Budae, 1853)

Regimen Josephi II. imperatoris et regis

54

jam lue perierunt, nonnulla aperiri, taliterque interna eorundem constitutione et quorumvis incidentium accurata combinatione originem, et causas morbi detegere conentur; demum vero Consilio huic Locumtenentiali Regio eatenus circumstantiales Relationes medio ejusdem Magistratus faciant, quo dein tales Suae Majestati SSmae abhinc demisse repraesentari, atque rursum omnia cum antelato Professore W o 1 s t e i n communicari, et pro re nata congrua ab eo r e- media expeti possint. Datum Posonii ut s.

/ Tudósítás. A’ Magyar Országban támadott Marha dögé eránt November havának 30—ik napján hozzám bocsájtott kegyelmes Decretumot tegnap, a’másodikat pedig 2-ik December datuma alatt, éppen ezen szempillantásban vettem;

Áztat ugyan, hogy ezen Marha dögé veszedelmes, és hogy ez minden belé esett Marhát igen kevés idő alatt megöl, azt az eránt vett, és vélem köz- lött Tudósításokból értettem, de arról, miből állyon nyavalyájok? micsoda belső részeit fogja el? micsoda helyen vagyon és miilyen? egy szó emlékezet sints.

Hasonlóképpen arról sintsen semmi emlékezet: hogy ezen Marhák betegségek előtt micsodás állapotban voltának, kövérek e’, avagy hitványok ? mit lehetett tapasztalni testeikben ? rósz élelmök volt é, ’s a’ takarmányban szükséget láttak é? és a’ föld népe mi okát adja ezen Marha dögnek? — A’ dolog így lévén, én egyebet azoknál az orvosságoknál, a’ mellyeket közönségesen a’ Marha dögé ellen, és azon marháknak, a’ inellyek még meg nem betegedtek, megtartása eránt javasoltatnak, nem javasolhatok.

Hihető , hogy azokban a’ Helyekben, a’ hol ezen Marha dögé vagyon, kevés egésséges Marhák találtatnak, és hogy több okok lehetnek, a’inellyek az egésséges marhákat már rég olta készítették ezen betegségre.

Hogy ezen Marha dögé tovább ne terjedjen, az egésséges Marhák a’ betegektől azonnal clválasztassanak, jól tartassanak, tisztítassanak, és egy szóval vélek leg jobb módon bánnyanak — nem meleg hanem száraz, és szellős Istállókban kell őket tartani.

A’marhákat nem kell öszve szorítani, hogy szorossan egymás melleit állyanak, és sok marhák egy Istállóban ne légyenek.

A’ legtisztább, és melegebb óráin a’ napnak, friss levegő-ég beszívása kedvéért ki kell őket hajtani, és az a’ hely, a’ hová hajttyák, nedves és gané- jos ne légyen, hanem a’ mennyire lehet tiszta, és száraz.

Az Istállót, ólat, avagy aklyot éjtszakára nem kell bezárni, hanem ezeknek aj táj i, és ablakjai nyitva tartassanak, mind az által a’ Marhával bánó kocsisok, béresek, vagy más egyébb szolgák, a’szélnek lóvására, és a’hidegnek keménységére vigyázzanak, hogy a’ marha igen meg ne fázzon.

Az egésséges Marhával annyi kősót kell nyalatni, a’ mennyit csak nyalhat , és napjában gyakorta tiszta vízből megitatni.

Mihelyt egy darab marha megbetegszik, ezt mindgyárt elkelletik az egés- ségesektöl választani, és a’ betegek közé hajtani, és azonnal a’ két első lába közé, a’ marjára egy ló farkból csinált szőr madzag, avagy e’ helyet, az úgy nevezett Zill-Wurzel applicáltassék.

Italül a’ beteges marháknak lőtt szénának a’ leve sóval, salétrommal, avagy puskaporral megelegyítve adattassék.

A’ szemeit, orra lyukait, és a’ szájját a’ beteg Marhának mindennap háromszor tiszta vízzel kelletik kimosni.

Ha nem ganajozhatnak, akkor egy ittze szénával főtt vizet, egy maroknyi közönséges sóval megelegyítve kelletik lágymelegen a’ marha torkába töl-