A Magyar Királyi Tudomány-Egyetem személyzete 1830-1870
A Magyar Királyi Tudomány Egyetem személyzete 1862-63 (Buda, 1863)
A. m. k. tudomány egyetemet eredetileg Pázmány Péter bibornok-primás 1635. Pünkösdhó 12., két, u. m. a hit— tani és bölcsészeti karral Nagyszombatban alapította , és vezetését a Jézustársaságra bízta. Alapítványát II. Ferdinand római császár és magyar király 1635. Mindszenthó 18. kelt aranypecsétes kiváltságlevelével megerősítette, és a nagyszombati főiskolát a római szent birodalmi és más egyetemek szokásos jogai s szabadalmaival császári és királyi hatalmánál fogva felruházta. Ünnepélyes megnyitása az alapitó bibornok által azon év Sz.-Andráshó 13. Dobronoki György nagyságos rector alatt történt. A hittani és bölcsészeti karhoz 1667. a jogtudományi járult, mely Losy Imre és Lippay György prímásoknak e czélu hagyományaiból, végrendeleti végrehajtóik Boldogasz- szonyhó 2. kelt oklevele által, négy tanszékkel alapittatott és azon hó 16. ünnepélyesen megnyittatott. A három karból állott egyetemet felséges Mária Terézia királyi ótalma és igazgatása alá vette , kir. kegyursági jogánál fogva az 1548. 12. t. ez. értelmében 1769, Sz.-Jakab- hó 17. a földvári apátság jószágaival megadományazta, a fen- állott karokhoz az orvosit kapcsolta, a tanszékek,'tantárgyak számát öregbítette, és egyetemünk uj tanterv szerinti átalakítását 1769. Karácsonhó 14. elrendelte. Az uj intézkedések 1770. Mindszenthó 29-én krádott szabályzat nyomán, az 1770—1. tanév kezdetén léptek életbe, a midőn az orvosi kar is megkezdette tanításait. A Jézustársaságnak 1773, történt feloszlatása után, melynek tagjai a hittudományi és bölcsészeti tanszékeket ellátták , felséges Mária Terézia 1774. Kisasszony hó 19, kelt elhatározásával azon rend nagyszombati társodájának minden ingatlan és ingó javait: névszerint a thuróczi prépostság uradalmait és a bozóki prépostság jószágainak felét, az egyetemnek adományozta, és az adománylevelet törvényes alakban 1775. Böjtelőhó 13. kiadatta. 1777. Böjtmáshó 6. az egyetemnek áttételét az ország középpontjára Budára megrendelvén, azon év Kisasszonyhó 24. az előadások Nagyszombatban végleg befejeztettek , és Budán Sz.-Andráshavában, az azon évben közzé tett tanulmányi rendszer szabályai szerint megkezdettek. A közel három évig működött egyetem , szervezete s intézeteinek teljes befejezése után, 1780. Sz.-Ivánhó 25. másod alapítónéja koronázásának negyvenedik évforduló napján országos ünnepélylyel beiktattatott, és a felséges királyné azon év böjtmáshó 25. kelt nagy szabadalom-levele kihirdettetett. Ezen okmányban az egyetem régibb jogai, kiváltságai , alapítványai ismételve megerösittettek, és öregbítettek , alapértéke a budai kir. várpalota és melléképületei tulajdonával , a pécsváradi, nemkülönben a tanulmányi alapnak átengedett zniováraljai, három szlécsi, és bozóki féluradalom fejében , a szegzárdi apátság jószágaival gazdagittatott. II. József ő felsége 1783. Karácsonhó 9. kelt rendeleté folytán az egyetem az 1784. tanév után Pestre költözött és tanításait e városban, azon év Sz.-Andráshavában , hittani kara azonban csak 1786. a pesti átalános papnövelde megalapítása után kezdette; annak feloszlatása után 1790. azonban a hittani leczkék egy időre megszűntek , és egyetemünk csak három karból állott. Felséges Ferencz császár és király, 1804. Boldogasz- szonyhó 20. uj adomány-levele által a szegzárdi apátságra nézve 1780. elrendelt, de teljesedésbe nem ment cserét megszüntetvén — az egyetemet régi birtokaiba visszahelyezte; minek folytán jelenleg az egyetemi alapérték ingatlan jószágai: a duna-földvári uradalomból Tolna megyében; a pécs- váradiból Baranya megyében; a Sellyéiből Pozsony és Nyi- trában ; a zniováraljaiból Turócz és Nyitrában; Háromszlécs- böl Liptóban , és a bozóki uradalom felerészéböl Honth megyében állanak. Ugyan azon Fejedelem 1804. a pesti központi papnöveldét fölélesztvén, a hittani kar 1805. évben ismét testvérkaraihoz járult, Az országos választmány munkálata alapján készült 1806. tauulmányi rendszer, a bekövetkezett tanévben lépett életbe , és lényegében legújabb ideig a tanszervezet alapjául szolgált; — mig az 1848. 19. t. ez. a tanszabadság elvét kijelentvén, a részletes intézkedések, a tanszabadság rendszerének alkalmazására, utóbb közrebocsátott szabályrendeletek által történtek.
