A Magyar Királyi Tudomány-Egyetem személyzete 1830-1870

A Magyar Királyi Tudomány Egyetem személyzete 1866-67 (Buda, 1867)

A. m. k. tudomány-egyetemet eredetileg Pázmány Péter bíbornok-prímás 1635. Pünkösdhó 12., két, ú. m. a hit— tani és bölcsészeti karral, Nagyszombatban alapította, és vezetését a Jézustársaságra bízta.

Alapítványát II. Ferdinánd római császár és magyar király 1635. Mindszenthó 18. kelt aranypecsétes kiváltságlevelével megerősítette, és a nagyszombati főiskolát a római szent birodalmi és más egyetemek szokásos jogai s szabadalmaival császári és királyi hatalmánál fogva felruházta.

Ünnepélyes megnyitása az alapító bíbornok által azon évi Sz.-Andráshó 13. Dobronoki György nagyságos rector alatt történt.

,A hittani és bölcsészeti karhoz 1667. a jogtudományi járóit, mely Losy Imre és Lippay György prímásoknak e czélú hagyományaiból, végrendeleti végrehajtóik Boldogasz- szonyhó 2. kelt oklevele által, négy tanszékkel alapíttatott és azon hó 16. ünnepélyesen megnyittatott.

A három karból állott egyetemet felséges Mária Terézia királyi ótalma és igazgatása alá vette , kir. kegyursági jogánál fogva az 1548. 12. t. c. értelmében 1769. Sz.-Jakab- hó 17. a földvári apátság jószágaival megadományozta, a fennállott karokhoz az orvosit kapcsolta, a tanszékek, tantárgyak számát öregbítette, és egyetemünk ój tanterv szerinti átalakítását 17i$. Itarácsonhó 14. elrendelte.

Az ój intézkedések 1770. Mindszenthó 29-én kiadott szabályzat nyomán, az 1770—1. tanév kezdetén léptek életbe, amidőn az orvosi kar is megkezdette tanításait.

A Jézustársaságnak 1773. történt feloszlatása után, melynek tagjai a hittudományi és bölcsészeti tanszékeket látták el , felséges Mária Terézia 1774. Kisasszonyhó 19. kelt elhatározásával azon rend nagyszombati társodájának minden ingatlan és ingó javait, névszerint a turóci prépostság uradalmait és a bozóki prépostság jószágainak felét, az egyetemnek adományozta, és az adománylevelet törvényes alakban 1775. Böjtelőhó 13. kiadatta.

1777. Böjtmáshó 6. az egyetemnek áttételét az ország középpontjára Budára elrendelvén, azon évi Kisasszonyhó 24. az előadások Nagyszombatban végleg befejeztettek , és

V

Budán Sz.-Andráshavában, az azon évben közzé tett tanulmányi rendszer szabályai szerint megkezdettek.

A közel három évig működött egyetem , szervezete s intézeteinek teljes befejezése után, 1780. Sz.-Ivánhó 25., másod alapítónéja koronázásának negyvenedik évforduló napján, országos ünnepélylyel beiktattatott, és a felséges királyné azon évi böjtmáshó 25. kelt nagy szabadalom-levele kihirdettetett.

Ezen okmányban az egyetem régibb jogai, kiváltságai , alapítványai ismételve megerösíttettek, és öregbíttettek, alapértéke a budai kir. várpalota és melléképületei tulajdonával , a pécsváradi, nem különben a tanulmányi alapnak átengedett znióváraljai, háromszlécsi, és bozóki féluradalom fejében , a szegszárdi apátság jószágaival gazdagíttatolt.

II. József ö felsége 1783. Karácsonhó 9. kelt rendeleté folytán az egyetem az 1784. tanév után Pestre költözött, és tanításait e városban, azon évi Sz.-Andráshavában, hittani kara azonban csak 1786. a pesti egyetemes papnövelde meg- alapíttatása után kezdette; annak feloszlatása után 1790. azonban a hittani leckék egy időre megszűntek, és egyetemünk csak három karból állott.

Felséges Ferencz császár és király , 1804. Boldogasz- szonyhó 20. ój adománylevele által a szegszárdi apátságra nézve 1780. elrendelt, de teljesedésbe nem ment cserét megszüntetvén , az egyetemet régi birtokaiba visszahelyezte; minek folytán jelenleg az egyetemi alapérték ingatlan jószágai : a duna-földvári uradalomból Tolna megyében; a pécs- váradiból Baranya megyében ; a Sellyéiből Pozsony és Nyit- rában; a znióváraljaiból Turóc és Nyitrában; Háromszlécs- böl Liptóban , és a bozóki uradalom felerészéböl Hont megyében állanak.

Ugyan azon Fejedelem 1804. a pesti központi papnöveldét fölélesztvén, a hittani kar 1805. évben ismét testvérkaraihoz járult.

Az országos választmány munkálata alapján készült 1806-ki tanulmányi rendszer a bekövetkezett tanévben lépett életbe, és lényegében legújabb ideig a tanszervezet alapjául szolgált; — míg az 1848. 19. t. c. a tanszabadság elvét kijelentvén, a részletes intézkedések a tanszabadság rendszerének alkalmazására nézve, utóbb közrebocsátott szabályrendeletek által történtek.