A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1942-1943 (Budapest, 1943)

1848. évi XIX. törvényczikk

Egyetemünk alapításának és fejlődésének főbb mozzanatai.

/

Egyetemünket Pázmány Péter bíboros prímás, esztergomi érsek, a magyar nemzeti művelődés kimagasló vezéralakja, 1635. évi május hó 12-én alapította. Az alapítólevél Pozsonyban kelt, ahová az esztergomi érseki szék és káptalan a török hódoltság elől visszavonulni kényszerült. Az alapító egyelőre csak a teológiai és a filozófiai karról gondoskodott és az egyetem igazgatását a Jézus-társaságra bízta, amely akkor a magyar oktatásügy legfőbb tényezője volt. Az egyetem székhelyéül Nagyszombat városát jelölte ki, ahol akkor már virágzó jezsuita-kollégium működött; de már előre intézkedett arról, hogy a török uralom visszaszorítása esetén az egyetem az esztergomi egyházmegyének más, alkalmasabb fekvésű városába legyen áttelepíthető.

Az egyetem alapítólevelét II. Ferdinánd királyunk 1635. évi október hó 18-án arany buliás privilegiális levelével erősítette meg s mint a német- római szent-birodalom császára, Pázmány alapítását e birodalom egyetemeinek szokásos jogaival és szabadalmaival is felruházta.

Az egyetemet ünnepélyesen az alapító maga nyitotta meg 1635. évi november hó 13-án az első rektornak, Dobronoky György jezsuita atyának, közreműködésével.

A teológiai és filozófiai karhoz 1667-ben a jogtudományi kar járult, melynek ellátásáról Lósy Imre, Pázmány Péter első és Lippai György, ugyanannak második utóda gondoskodott. Végrendeleteik végrehajtói 1667. évi január hó 2-án a jogi karon négyrendbeli tanszéket szerveztek, mely karnak felügyeletét az esztergomi káptalanra bízták. A jogi kart 1667. évi január hó 16-án nyitották meg ünnepségek közepette.

Dicső emlékezetű királynőnk, Mária Terézia, a hazai oktatásügy újjászervezésére irányuló törekvései során a három karból álló egyetem kibővítését és tökéletesítését vette célba. Ezért 1769. évi július hó 17-én kelt adomány levelében az egyetemet a saját maga és utódainak királyi oltalma és igazgatása alá vette és egyfelől az 1718. évi XII. törvénycikken alapuló királyi jogánál fogva, másfelől mint a katolikus egyházi javadalmak fő-kegyura, az egyetemet a földvári apátság jószágaival ajándékozta meg. Ugyanebben az esztendőben, december, 14-én a három meglevő karhoz az orvosi kart negyedik gyanánt kapcsolta és a most már teljes egyetemet 1770. évi október hó 27-én szervezte át, mely alapon az orvosi kar is megkezdette működését. A jezsuiták társaságának 1773-ban történt feloszlatása következtében Mária Terézia, mint a katolikus egyház legfőbb patrónusa, a jezsuiták nagyszombati kollégiumának minden ingatlan s ingó javát az egyetemnek adományozta. Igv kapta az egyetem a túróéi prépostság javadalmait, nemkülönben a bozóki prépostság jószágai4