A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1911-1913

A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1912-1913 - Tudománykarok - Orvostudományi kar

30

EGYETEMI ALMANACH

igazgatója, Budapest fő- és székváros Szent István-kórházának bon- coló-főorvosa, a kolozsvári tudományegyetemen a kórbonctan volt nyilvános rendes tanára, orvosi karának volt dékánja és ugyanazon egyetem volt rektora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a budapesti kir. orvosegylet, a kir. magyar természettudományi társulat, a német pathológiai társulat rendes és az orsz. közegészségtani társulat választmányi, a magyar orvosi könyvkiadó-társulat alapító és választmányi, az erdélyi múzeumegylet volt választmányi tagja és orvos-természettudományi szakosztályának volt szakelnöke és elnöke, a belgrádi orvosegylet levelező-tagja, az igazságügyi orvosi tanács rendes és a közegészségügyi tanács rendkívüli tagja, a közkórházi társulat elnöke, Kolozsvár városa tiszteletbeli főorvosa, az orvostudományi kar volt dékánja, a budapesti kir. m. tud.-egyetem volt rektora. (Kineveztetett a kolozsvári orvossebészi tanintézethez nyilvános rendes tanárrá 1870-ben; a kolozsvári egyetemhez nyilvános rendes tanárrá 1872-ben; a budapesti egyetemhez nyilvános rendes tanárrá 1895-ben.) VIL, Aréna-út 36. sz.

Pertik Ottó m. kir. udv. tanácsos, orYos-doktor, a kórbonctan és kórszövettan nyilv. rendes tanára, a II. sz. kórbonctani és kór- szövettani intézet igazgatója, az Erzsébet vöröskereszt-kórház és a Szent Rókus-közkórház boncoló-főorvosa, a Magyar Tud. Akadémia megválasztott levelező-tagja, a párisi „Société de médecine publique et d’hygiéne professionelle“ és a flórenci „Accademia Medieo-Fisica Fiorentina“ levelező, a bécsi „Gesellschaft für innere Medizin“ levelező, a kir. m. természettudományi társulatnak választmányi tagja, a budapesti kir. orvosegylet választmányi tagja, volt titkára és üléselnöke, az orsz. közegészségügyi tanács rendkívüli tagja, a közkórházi társulat, a fővárosi kórházi és egészségügyi bizottság tagja és a fővárosi bakteriológiai intézet volt igazgatója, a „Ziegler’s Beiträge für alig. Pathol, u. pathol. Anatomie“ szerkesztő-bizottságának tagja, az orvostudo- mánvi kar volt jegyzője. (Nyilvános rendkívüli tanárrá kineveztetett 1890-ben; nyilvános rendes tanárrá 1895-ben.) Meghalt 1913 február 28-án.

Dollinger Gyula m. kir. udvari tanácsos, orvosdoktor, a gyakorlati sebészet nyilv. rendes tanára, az I-ső sz. sebészeti klinika és műtőintézet igazgatója, a Szent Száva rend középkeresztjének birtokosa, az országos közegészségügyi tanács rk. tagja, a budapesti kir. orvosegyesület alapító-tagja, a budapesti kir orvosegyesület sebészeti szakosztályának és Rákbizottságának elnöke, a magyar könyvkiadó- és a magyar természettudományi társulat alapító-tagja, a Deutsche