Az orvosi tudomány magyar mesterei (Budapest, 1924)

Korányi Frigyes: Markusovszky Lajos

82

hetetlen Ítéleteiben. Véleménybeli eltéréseit homályban sohasem hagyta, amit gondolt, azt hímezetlenül és néha elég drasztikusan mondta ki, de sohasem sértett. Állások betöltésénél sohasem az volt előtte a kérdés, hogy mit nyer általa a személy, hanem az, hogy mit nyer az ügy. Nem egy fontos közéleti eszme érlelődött meg ezen összejövetelek alatt és nem egy fiatal képesség cselekvési körének előkészítése indult ki innen.

Évenkint egyszer azután meg szokta volt elvbarátait hívni saját asztalához egy estélyre, melyet Balassa emlékére adott, s amelyen Balassa emlékére pohárköszöntőt szokott volt mondani. Aki egyszer résztvett ezen estélyeken, az előtt bizonyára feledhetetlen marad annak otthonias, meleg benyomása. Markusovszky lakása többször változott, de mindig teljesen kifejezte gondolkozását és jellemét. Szobái mindig tágasak és világosak voltak, a padlószőnyegeket nem kedvelte, a falain függő rézmetszetek vagy olaj- festmények a koncepció klasszicitását és a kivitel művészeti tökélyét képviselték, bútorzata minden pompázástól ment, de a legtökéletesebb angol kényelmességet lehelte, ahol egy zöldlevelű dísznövény elhelyezhető volt, ott az nem hiányzott, s itt-ott egy mellszobor tekintett ki, mely a világ legszebb remekei mintázatát képezte. Otthonának kedélyvidító géniusza neje volt, aki a legbensőbb harmóniában olvadt össze Markusovszky életirányával, gondolatkörével, ízlésével és szellemileg, mint fizikailag állandó kísérője volt életének.

Ezen estélyeken többször jelen volt Trefort miniszter is, a feszélyezetlen társalgásban élénken nyilvánult a résztvevők különböző, sokoldalú eszmeiránya és képzettsége s rendesen késő éjjelig lankadatlanul folyt az érdekfeszítő társalgás, amelynek élénkítésében Trefort Ágoston a szó legnemesebb értelmében művész volt.

Ezek az érintkezések képezték Markusovszky gyér, pihenő óráinak egyik legkedvesebb részét azon szakadatlan megfeszített munka közben, amelyet kifejtett egyrészt hivatalos feladatainak, másrészt az orvosi közélet és a közegészségügynek terén.

Az egyetemi szakkörök és a közoktatási kormányzat össze- hatása folytán mind szélesebb körben lehetett rendelkezni azon szakerők felett, amelyekkel a két egyetem orvosi karának részint számos újonnan felállított tanszékeit betölteni lehetett. Markusovszky hivataloskodásának idején 13-ról 22-re emelkedett a rendszerezett tanszékek száma. Jelentékeny újítások jöttek létre a gyógyszerészeti, valamint a polytechnikai tanítás terén. Ezen hivatalos tevékenység kapcsában nagy horderejű fejlődésnek indult az általa megalapított „Magyar orvosi könyvkiadótársulat“ tevékenysége. Egymásután jelentek meg magyar nyelven írt eredeti és fordított tankönyvek és tudományos dolgozatok, kifejlődött a magyar orvostudományi nyelvezet s mindezekben ismét Markusovszky tevékenységének volt előkelő része. Tizennyolc éven keresztül viselte a könyvkiadótársulat első titkárságának terhes feladatát és szellemi része volt a Balogh által írt „Magyar orvosi szótár“ létrejöttében is.

Nem kevésbbé gazdag volt tevékenysége a közegészségügy terén, amelynek elsőrendű fontosságát mindenkor és minden alkalmas helyen hangoztatta. Közegészségi eszméinek nagy részét az