Az orvosi tudomány magyar mesterei (Budapest, 1924)
Korányi Frigyes: Markusovszky Lajos
78 megadták és hozzá lehetett fogni azon égetővé vált feladat tervszerű és következetes megoldásához, hogy egyetemünk az előhaladott nyugati kultúra modern követelményeinek megfelelőleg átalakíttassák. Már 1867-ben felhangzott Markusovszky ébresztő, serkentő szava. Egy, az „Orvosi Hetilapéban február 27-én megindult cikksorozatban így szól: „A legközelebb múlt napok egy nagy eseményt jegyeztek fel nemzetünk történelmének évkönyveibe, amiért hazánk népei századokon át küzdöttek és szenvedtek: az önhatóság és önkormányzat helyre lön állítva. Az ország visszanyerte ősi jogait, a nemzet ismét urává lett életének és hozzáfoghat annak rendezéséhez.“ A cikk folyamán azután kifejti az egyetemi, különösen az orvosi tanítás, másrészről a közegészségügy fontosságát és szükségleteit és ezek teljesítésének útját. Ezek megállapítására bizottmányok kiküldését ajánlotta a közélet jelentékeny férfiaiból. Eötvös alatt tényleg megindult ezen kétoldalú munkásság. 1867 október 9-én az orvostanári kar fel lett híva egy új tanítási és szigorlati rend tervét elkészíteni, valamint a szükséges intézetek és eszközökre nézve felterjesztést tenni. Megindultak az erre vonatkozó tanácskozások az egyetemi karok, valamint a képviselőházi bizottságok körében. Az ezekhez kötött vérmes remények teljesülésének azonban nem kedvezett az áramlat. Létrejött ugyan a Than Károly mintaszerű vegytani intézete, de a politikai kérdések küzdelmei, a pénzügyi nehézségek s végül azon mélyen sújtó veszteség, melyet a végzet hazánkra mért, midőn a magasztos szellemű báró Eötvös Józsefet hosszas betegség után életkora javában elragadta közülünk, mindezek késlel- tetőleg hatottak a haladási eszmék rendszeres keresztülvitelére és a Pauler-éra sem vitte azt lényegében előre. Néhány évi lankadás után jutott a közoktatási tárca a nagy látókörű, a természettudományok jelentőségétől áthatott, energikus és az utak megválasztásában gyakorlati Trefort Ágoston kezébe, akinél Markusovszky befolyása ismét teljes érvényre jutott. Üjra fel lett véve a tanácskozások fonala. Ki lett küldve egy parlamentáris bizottság, mely Csengery Antal elnöksége alatt személyes szemlét tartott az orvosi kar intézetei felett és meggyőződött azoknak tarthatatlan állapotáról; a tanári testületek megkezdték Pesten és Kolozsvárott a reformokra vonatkozó értekezleteket, felterjesztéseket, ezeket a megfelelő hivatalos támogatással és alakkal ellátta Markusovszky. 1872. év április havában Trefort saját elnöksége alat hívott össze egy értekezletet, amelyen részt vettek: Rupp, Wagner, Kovács József, Tormay, Hollán és magam is. A tanácskozás tárgyát képezték a tanintézetek, a szükséges koródáknak és egy országos kórháznak felállítása. Ezen mélyreható előkészületek után sikerült Trefort meggyőző érveléseinek, amelyeket nagy befolyásával támogatott Tisza Kálmán is, a szükséges hiteleket a törvényhozástól kieszközölni és így létrejöttek azok a rohamos, szinte bámulatot gerjesztő átalakulások, melyeket teljes joggal szoktak feltüntetni azon szimbolikus két képben, amelyek egyikében fel van mutatva a rozzant kinézésű két-
