Az orvosi tudomány magyar mesterei (Budapest, 1924)
Korányi Frigyes: Markusovszky Lajos
73 nyitása alkalmával szorgalomra, önálló tudományos gondolkodásra és az öntevékenységre, helyes irányú tanításra az ifjú és az egymásután következő generációkat. Látjuk, mint hinti el az ő elmefuttatásaiban és vezércikkeiben a helyes felfogás magvait a modern orvos hivatásáról, feladatáról, az egyetemi tanításról és tanulásról, mint fejtegi az egyetemi oktatáshoz szükséges intézkedések lényegét, orvosi és természettudományi karainak fennálló szükségleteit, mint veti meg alapját a hazai közegészségügy érdekében később megindult mozgalomnak. Nincs oly kiválóbb orvosi és felsőbb közoktatási alkotás, ami az elmúlt három évtized alatt nálunk történt, melynek csiráit fel ne találnók az Orvosi Hetilapnak már legelső évfolyamaiban; a különböző évfolyamokat áttekintve, látjuk, mint van elvetve valamely eszmének a magva, mint kel az ki és fejlődik lassankint és mint testesül kulturális alkotássá Markusovszkynál és munkatársainak és ügybarátainak kezében.“ „Valóban az Orvosi Hetilap által azon időben kifejtett tudományos és publicistái mozgalom szilárd alapul szolgált azon nagyszabású reformoknak, melyek egy-két évtizeddel később lendületbe jöttek és még befejezésükre, vagy legalább folytatásukra várnak mai nap is.“ „Minden valamire való eszme a hazai orvosi ügyek e reform- korszakában vagy Markusovszkytól magától keletkezett, vagy legalább átszűrődött az ő agyán keresztül.“ Az Orvosi Hetilapnak eszme- és munkaserkentő hatása minden téren észrevehető volt. Az irodalom terein megnyilatkozott az más orvosi lapok keletkezésében és íróik számának előhaladó gyarapodásában; egyre élénkebben kezdette az orvosokat foglalkoztatni az egyetemnek, a kórházaknak, a közegészségügy és a fürdőügy állása; Európa politikai viszonyainak alakulása folytán az egész országban fellendült a bizalom hazánk sorsának javulása iránt, mindinkább közeledni láttuk az időt, amelyben az orvosi tudomány terén életet szervezni kell s a helyes irányzat meghatározására szükségét éreztük annak, hogy közvetlen szemlélet útján ismerkedjünk meg hazai viszonyainkkal és a külföldi iskolák állásával. Ebből a meggyőződésből indult ki a levélváltások egy sora köztem és Markusovszky meg Hirschler közt, amelynek folyamán megérlelődött a tervezet, hogy egy tanulmányutat tegyünk Európa nevezetesebb egyetemi városaiba. Ezen tervünket ki is vittük, dacára Markusovszky azon időben ingadozó egészségének s e célból beutaztuk Bécset, Prágát, Német-, Franciaországot és Angliát. Ezen utazás alatt szerzett tapasztalásaink közölve lettek az Orvosi Hetilap 1858 és 59-i évfolyamaiban. Londoni tervezgetéseink egyike folytán jött létre az első pályadíj is, amely az Orvosi Hetilapban megjelenendett legjobb munkára kitűzve lett, s amelyből utóbb a Balassa-díj és az Orvosi Hetilap-díj kifejlődött. A tudományos világ ezen zászlóvivő személyeivel való megismerkedés után hazatérve és saját elmaradottságunkat szemlélve, szinte sajgó érzés hatása alá jutottunk. Markusovszky fokozott hévvel foglalkozott a hazai tudományos szükségletekkel és kielégítésük eszközeinek kifejtésével lapjában és állandó levelezésben állott itthoni törekvő és rokonirányú kartársainkkal a vidéken is. Ugyanezen eszmemenetből és Balassa régibb utazásának egy
