Az orvosi tudomány magyar mesterei (Budapest, 1924)

Jendrássik Jenő: Balassa János

63 kérdéses fog maradni. De mindemellett talán mégsem csalódunk, midőn Balassa életmenetére visszapillantva azt következtetjük, hogy boldogságának sorsa alapjellemére nézve sem szakadatosan hánykódott, sem egyenletesen elhúzódó, hanem egy szakaszban egész élettartamára kiterjesztve folytonosan, bárha talán gyenge ingadozásokkal emelkedő alakban fejlődött mind tovább fölfelé, élte azon évéig, melyben életszerencséje tetőpontján, családi örö­meinek háborítlan élvezetében, tanári működésének negyedszáza­dos évfordulóját elérve, újabb bizonyítékát vette azon elismerés­nek, mellyel a szaktudománya körének annyiféle irányban kifejtett működése találkozott mindazon testületek, társulatok és hivatás­osztályok részéről, melyek nagybecsű munkásságának részesei, tanúi lévén, mindannyian sietve ragadták meg az alkalmat, nagyrabecsülésüket, szeretetüket és tiszteletüket iránta kifejezni. Számosán voltunk tanúi mi is azon ünnepélyeknek, melyeket ez alkalomból az 1868. év tavaszán tisztelői oly nagy részvét mel­lett rendeztek. Legelébb is régi és akkori tanszéki segédei és műtő­növendékei vitték meg neki tiszteletük jelzálogát, május 16-án nyújtván át házánál Engel által carrarai márványból készített mellszobrát, arcképeiket tartalmazó díszes album kíséretében; és ugyanaz nap este tiszteletére rendezett díszlakomán újból üdvözöl­ték mesterüket kedélyes körükben. Másnap az orvoskari tanárok testületileg jelenve meg lakásán, fejezték ki nagyrabecsült tanár­társuk iránt meleg üdvözletüket. Következett ezután a budapesti orvosegylet küldöttsége, mely az egylet nevében jelenté ki tisz­teletét. Megjelent a szerencsét kívánók jelentékeny sorában még a Budapesten állomásozó cs. kir. tábori orvosi kar is, valamint megküldték díszlevélben üdvözletüket a bécsi egyetemnél és kór­házaknál működő ügyfelek és az ottan tanuló magyar ifjak. Dísz­pontját érte pedig ez ünnepélyek sora, midőn május 20-án a pesti egyetem orvoshallgatói szeretett tanárukat koródája tantermébeu Barabás által olajba festett arcképével tisztelők meg, melynek le­leplezésénél fényes vendégkoszorú előtt, Eötvös báró vallás- és közoktatási miniszter, az egyetemi rektor, a karok dékánjai, szá­mos tanár és tudor, valamint az orvostanhallgatók nagy sokasága jelenlétében tolmácsoló hallgatóinak szónoka a forró érzelmeket, melyekkel az ifjúság ünnepelt tanára iránt viseltetik. E nap ünne­pélyét ismét fényes táncestély rekeszté be, melyen a vigadozó ifjú­ság körében főrangú vendégek is számosán részt vevőnek. És még következtek tiszteletük nyilatkozataival Pest megye hatósági orvo­sai és több vidéki orvosi egylet, úgyszintén az izraelita hitközség és kórházi bizottság, ezüst serleg kíséretében megköszönvén a tanárnak kórintézetüknél és felekezetükbeli szegény betegek irá­nyában tanúsított önzéstelen szolgálatkészségét. Végre még Hall városa is megküldé díszpolgári oklevelét, és hogy teljesen befejez­zem e kitüntetések hosszú sorát, fölemlítem még azon magas el­ismerést, melyet a királyné őfelsége orvosa irányában tanúsított, midőn nevének kezdőbetűivel ellátott gyémántgyűrűvel őt ez alka­lommal megajándékozá. De végre Balassa is tanársága negyedszázados évfordulóját önmagához legméltóbban azáltal ünnepié meg, hogy az orvoskar tanártestületeihez intézett levelében kinyilatkoztató, miszerint tanári működése alatt hallgatói részéről tapasztalt munkakedv és

Next

/
Thumbnails
Contents