Az orvosi tudomány magyar mesterei (Budapest, 1924)

Bevezetés

40 önálló tudomány, amelyet a természettudományi búvárkodás módszereivel kell induktive művelni és fejleszteni, úgy, hogy ezáltal az empiriás közegészségügy a posteriori tudományos, biztos alapot nyert a közegészségtanban, amelynek a mün­cheni egyetemen külön — az első — tanszéket emeltek. Mi sem természetesebb, mint hogy Markusovszky ezt a lendületes új irányt melegen felkarolta. Az Országos Közegészségi Tanács és az Orvoskari Tanártestület 1873-ban indítványozták, hogy az egyetem orvoskarához tartozólag egy közegészségtani tan­szék felállíttassék. Minthogy pedig Trefort vallás- és közok­tatásügyi miniszter volt az első azon államférfiak között, kik a közegészségügy fontosságát fölismerték, Markusovszkynak könnyű volt az indítványt, amely saját kedvenc eszméjét fejezte ki, megvalósítani. Erre predesztinálva csak Fodor József lehetett, ki előző külföldi tanulmányútjain erre hiva­tásszerűen képezte magát; második szakemberünk akkor még nem is volt; így volt a mi közegészségtani tanszékünk a mün­cheni utáni a második és így lett a székben Fodor a közegész­ségtannak tanára és a modern közegészségügynek megalapí­tója hazánkban. Felette becses volt az ő egész működése azért, mert bár elméleti szakmának tanára volt, mégsem volt szoba­tudós, hanem azt az elvet követve, hogy minden tudomány csak annyit ér, amennyit az életnek használni képes, nemcsak a közegészségügy és az élet közt amúgy is fennálló kapcso­latot tartotta mindig szem előtt, hanem egyre még szaporí­tani iparkodott a kettőnek egymásra való vonatkozását is; működésének útmutató csillaga az a tétel volt, hogy az egyes embernek egészsége nem az ő magántulajdona. Persze a jöven­dőbe vetett reményeknek csak egy részét tudta valóra váltani. Legnagyobb koncepciója abban — az Országos Közegész­ségi Tanács által elfogadott és fölterjesztett — alapvető ter­vezetében nyilvánult meg, hogy a közegészségügynek egy központi nagy tudományos intézetet kell állítani, a perifériá­nak innen kiinduló és ide visszatérő szervezetével; ez a terv nem valósulhatott meg, többszörös sürgetésre még később sem, dacára annak, hogy a főváros már telket is jelölt ki az inté­zet számára, de igenis megcsinálták azt Németországban, mint a világszerte elismert mintaszerű Reichsgesundheitsamtot. Egészségügyi közigazgatásunk egy tudományosan megalapo­zott, megbízható központot nyert volna, és egy-egy kolera­

Next

/
Thumbnails
Contents