Az orvosi tudomány magyar mesterei (Budapest, 1924)
Bevezetés
21 előadásaikat, a hallgatók pedig mennyire meg voltak elégedve az eredménnyel. Tudvalevő dolog, hogy ez az ügy nem mindig síma és egyenes mederben fejődhetett, de fejlődött és ma mint az orvosképzés jól megalapozott intézménye virul és orvosművelődésünknek egyik nélkülözhetetlen tényezője. Az 1885-i országos kiállítás alkalmából, egyre-másra rendezték a kongresszusokat és a kiállítás elnöksége egy orvosi kongresszus rendezését is javaslatba hozta. Ezt a tervet is a fehér asztal mellett tárgyalták, megállapították ott a kongresszus tervrajzát is és a tisztikart is kijelölték, úgy, hogy a kiállítás végrehajtó-bizottságának ülésében teljesen kidolgozott tervezettel jelentek meg; a tervezetet — öt szakosztállyal — elfogadták és Markusovszky elnöklete alatt a bizottságot is magalakították. Markusovszky — aki nem volt barátja a sok bizottsági tárgyalásnak — hozzáfogott és Fodorral meg a kongresszus titkárával maga készítette elő és vezette az egész kongresszust, amely az első ilynemű összejövetel volt, nem remélt sikerrel, mert 807 tag jelentkezett és 168 hivatalos képviseletet jelentettek be. Egy volt ez a kongresszus a maga nemében még azért is, mert semmiféle evés-ivással nem járt; de a záró ülés estéjén Markusovszky a rendezőséget látta magánál vendégül, ahol Trefort miniszter is megjelent, fesztelen, közvetlen modorában nagy megelégedését fejezve ki a kongresszus komoly és érdekes tárgyalásai felett. A közegészség ügyei állandóan napirenden voltak és alapos vitatás tárgyát képezték. Markusovszky ilyen alkalommal külföldi tapasztalatain indulva, mindig azt hangoztatta, hogy jó közegészségügyet a népnek kellő felvilágosítása és a társadalom érdeklődésének felkeltése nélkül nem lehet csinálni; a kongresszus tervrajzának megbeszélésekor ezt a témát újból fölvetette, és ekkor a társaság úgy határozott, hogy a kongresszus egyik délutánján tartandó külön értekezleten Markusovszky és Fodor mint társreferensek adják elő a kérdést. Így is történt és az egészség egyéni, társadalmi és nemzetgazdasági jelentősége iránt a közvélemény felvilá gosítására egy egyesület alakítását indítványozták, melynek előre megállapított és húsz aláírással ellátott tervezetét is beterjesztették. A kongresszus az indítványt nagy lelke
