Az orvosi tudomány magyar mesterei (Budapest, 1924)

Hőgyes Endre: Fodor József

társadalom különféle rétegeit, számos szaküléseket és népszerű előadásokat rendeztek, melyeken a közegészségügy legkülönbözőbb tárgyai kerültek megbeszélésre és ismertetésre orvosok, természetvizsgálók, építészek, adminisztratív hivatalnokok stb. részéről. 1887-ben pedig az egyesület ismeretterjesztő havi folyóirat kiadását határozta el, mely „Egészség“ cím alatt ez évben meg is indult, főszerkesztője Fodor lett, aki munkatársakat gyűjtött maga köré és egész kis közegészségügyi irodalmat keltett, mely az Orvosi Hetilap szorosan szakszerűen tartott „Közegészségügy“ melléklete mellett arra volt hivatva, hogy a közegészségügyi eszméket a nagy művelt közönség felfogásához és gondolkozásköréhez alkalmas alakban tárgyalja. Ez az egylet ma is élénken és nagy haszonnal működik.

Fodor hosszú tanársága folyamán az egyetemi oktatási adminisztrációban is nagy tevékenységet fejtett ki. 1881-ben az orvosi kar jegyzőjévé választották. 1886-ban prodékán, 1888-ban dékán lett, mely állásban 1891-ig maradt, midőn pár évig a pro- dékáni hivatalt viselte, majd az 1893/4. évre egyetemi rektorul választották meg és még a következő tanévben prorektor maradt. Tehát több mint tizenkét éven át foglalkozott a kari adminisztratív teendőkkel és végezte a fent vázolt nagyszabású közegészségügyi tevékenység kapcsolatában buzgóan és pontosan jegyzői, dékáni és rektori teendőit.

Buzgó tevékenységet fejtett ki Fodor még dékánná választatása előtt a természettudományok népszerűsítésében is. 1887-ben a Királyi Magyar Természettudományi Társulat főtitkárává választották, amely tisztséget hét éven keresztül viselte. Mint titkár, szerkesztője volt ez idő folyamán a „Természettudományi Közlönyének és egyik vezetője a társulat tudományos életének. Titkársága alatt a népszerű előadások igen fellendültek és változatosakká lettek azáltal, hogy ő a biológiai előadásokra előadókat toborzott a biológusok és orvosok közül is.

* # #

Fodor tanár tudományos élete folyásának és közművelődési tevékenységének maradandó emlékei vannak letéve az ő nagyszámú irodalmi dolgozataiban, melyeknek kiterjedt voltuk őt a legtermékenyebb, tartalmuk pedig a legjelesebb hazai orvosi írók közé emelik. Tárgyuk sokféle a sokféle alkalom szerint, amelyben szerzőjük szavát felemelte, eszméit kifejtette és hatni igyekezett, túlnyomó részük azonban hygiénei kérdéseket fejteget, mindig könnyedén, elevenen, egyszerű, tiszta, átlátszó logikával és a rábeszélő képesség bizonyos varázsával. Irályuk a legelvonottabb kérdések tárgyalásában is mindig világos, átlátszó, a könnyebb kérdések tárgyalásánál pedig tárcaírói könnyűségű. Fodornak tudományos és ismeretterjesztő cikkei magyarul részint önálló füzetekben és könyvalakban, részint a Magyar Tudományos Akadémia és az Orvosi Könyvkiadó Társulat kiadványaiban, különösen pedig az Orvosi Hetilapban, annak a Markusovszky által 1865-ben megindított és Fodor által 1882-től 1898-ig szerkesztett Törvényszéki és közegészségtani mellékletében, 1887 óta az Országos Közegészségi Egyesület általa megindított folyóiratában, az „Egészségiben, a Természettudományi Közlönyben, valamint