Az orvosi tudomány magyar mesterei (Budapest, 1924)

Hőgyes Endre: Fodor József

182

fogalomba. Talán elmondhatjuk, hogy így van ez ma — legalább egy bizonyos mértékig — már nálunk is, Trefort óta, ki első volt azon államférflaink között, kik a közegészségügy állami fontosságát felismerték és érdekében közreműködtek. Habár gyéren» mégis olykor-olykor halljuk, sok más államférflaink és a közélet terén szereplő politikusaink, egyes publicistáink és a hazai sajtó részéről is felmerülni a sürgető szót a hazai közegészségügy emelésére. Hogy csak ennyire is vagyunk, az kétségen kívül kiindulását veszi azon mozgalomból, melyet a kultúra ezen terén más tárgyakkal együtt Trefort, Markusovszky és Fodor megindítottak, melyben a speciális aktiv és intenziv munkálkodás szerepe természetesen, mint szakembernek, Fodornak feladatává vált.

Ő e hivatásra előtanulmányaival nagy szorgalommal készítette elő magát. Münchenben Pettenhofer előadásainak hallgatásán kívül Liebig laboratóriumában is dolgozott. Azután tanulmányutat tett Ausztrián, Németországon, Belgiumon és Hollandián át Angliába, mindenütt látva és megszemlélve a közegészségi intézményeket. 1871-ben Angliából Észak-Franciaországon, Belgiumon át Dél-Németországba utazott vissza, Heidelbergben rövidebb, Würzburgban hosszabb ideig foglalkozott kémiai tanulmányokkal, nevezetesen Würzburgban Hilger docens mellett élelmiszervizsgálati módszerekkel. 1871-ben újólag tanulmányútra kelt Parisba s onnét Londonba, — utóbbi helyre oly célból, hogy Anglia közegészségügyéről megkezdett munkájához újabb adatokat szerezzen. >

Időközben felállították itthon a második egyetemet Kolozsvárott. 1872-ben mindjárt az első tanárok közé Fodor Józsefet a törvényszéki orvostan és orvosi rendészet ny. r. tanárává nevezték ki. Ez állásban ő csak átmenetileg maradt, mert már 1873-ban sikerült az Országos Közegészségi Tanács és az Orvoskari Tanár- testület útján Markusovszkynak kivinni azt, hogy a budapesti egyetem orvoskarához tartozólag egy közegészségtani tanszék felállíttassék, amelynek tanárául 1874-ben, a kar meghívására, Fodor neveztetett ki. A mai közegészségtani tanszékünk az első a kontinensen, mely Pettenhofer müncheni tanszéke után feL állíttatott és orvoskarunk az első, mely e tárgyat már ez időben az orvosi szigorlatok tárgyai közé bevette. Így harmincegy éves korában eljutott Fodor élete folyásának legfontosabb étape-jához, ahonnan azután állandó mederben indulhatott tovább kulturális hivatásához kötött kötelességteljesítése.

Fodor azután, hogy külföldi tanulmányútra ment, irodalmi- lag csaknem kizárólag közegészségtani kérdések ismertetésével és fejtegetésével foglalkozott. Az 1871—72. és 73-ik év folyamán közzétett cikkei (16—23. szám) majdnem kivétel nélkül közegészségtani irányúak, szólanak a lakásokról, megismertetik az angol közegészségi és orvosi ügyeket: Az angol „Privy Council“ közegészségi hatóság szervezete, Ütilevelek, Orvosügy Angliában, Ivóvíz-szolgáltatás Angliában, az olasz tengerparti egészségügyi intézményeket; aktuális indítványt közöl, hogy a Kókus-kórházi igazgatóságtól választassák el a tisztifőorvosi állomás, jelentést tesz az Orvosegyesületben az akkori pesti himlőjárványról, utasítást dolgoz ki a himlőjárvány alatti eljárásokról, új módszert ajánl a halálozási arány kiszámítására stb. Legnagyobb munkája volt ez