A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem szabályzatai 1909-1937
A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem tanulmányi, fegyelmi és tandíjszabályzata (1909)
47 egy, az I. orvosgyakorlati szigorlat tárgyaiból a gyógyszertanra és a III. orvos- gyakorlati szigorlat tárgyaira, u. m. a belgyógyászatra, sebészetre, törvényszéki orvostanra és közegészségtanra kiterjedő szóbeli vizsgálatot (colloquium practi- cum) sikerrel leteszik. (2923/903—04. r. sz.; 87.048/1903. I. 2. vkm. sz.) 4. Külföldi fogorvosi oklevelek, figyelemmel az 1876. évi X1Y. t.-cz. 43. §-ára, mely az orvosi gyakorlatot egyetemes orvostudori oklevéltől teszi függővé, nem honosíthatok (v. ö. 27.163/í96. VI. 25. vkm.) 5. Külföldi (bécsi, gráczi, greifswaldi) orvostudori oklevél azon feltétel alatt honosítható, ha az oklevél tulajdonosa a hazai II. és III. orvosi szigorlatot sikerrel kiállja és az egyévi kötelező kórházi gyakorlat kitöltését igazolja. (4201/1907—08., 6251/1907—08., 6252,1907—08, 4885/1908—09 és 6315. 1908-09. r. sz.; 4096/1908. II. 18., 84.771/1908. VI. 22., 84.752/1908. VI. 21., 27.195/1909. III. 15. és 67.761,1909. VI. 13. vkm. számok.) 6. A budapesti tud.-egyetemen nyert orvostudori oklevél honosítását az osztrák cs. kir. vallás- és közoktatásügyi minister, a folyamodó erkölcsi és politikai magatartásáról kért tájékoztatás után, a II. és III. orvosi szigorlatnak a bécsi cs. kir. egyetemen való letételéhez kötötte ; azon kijelentéssel azonban, hogy a fennálló szabályok értelmében Ausztria területén az orvosi gyakorlathoz bocsátásra csak az osztrák állampolgárság megszerzése jogosít. (2702 1907—08. r. sz.; 133.686/1907. XII. 11. vkm. sz.) 7. A tiszti orvosi vizsgára bocsátás tekintetében. Ausztriában a nostrificatiós oklevél (nem minden tekintetben azonos fogalom a nostrifícált oklevéllel) a belföldi egyetemeken különben elnyert orvosdoktori oklevelekkel teljesen egyenértékűnek tekintetik, minthogy Ausztriában a nostrificatióért folyamodók rendszerint ugyanazon feltételeknek tartoznak magukat alávetni, amelyeket a belföldi orvosjelölt teljesíteni tartozik, forma szerint felavattatnak és az illető osztrák egyetem saját oklevelével láttatnak el. Az osztrák belügyminister a tiszti orvosi vizsgára bocsátást a nostrificatió útján szerzett osztrák egyetemi orvosdoktori oklevél felmutatásához (tehát legalább is a két utolsó orvosgyakorlati szigorlat letevéséhez és a felavatáshoz) köti (53.409/904. osztr. belügymin. sz.). Az osztrák belügyminister ezen intézkedésével kapcsolatban a vall.- és közokt. m. kir. minister úr elrendelte, hogy miután az új orvosdoktori szigorlati szabályzat rendelkezései, a hazai egyetemeken orvosdoktori oklevelet nyert orvosoktól a szabályokban előírt szigorlatok letevésén felül az egy évi kötelező kórházi gyakorlat eltöltését is megkívánják, azoktól, akik az új szigorlati szabályzat érvényességi idejében végezték tanulmányaikat, osztrák vagy bármilyen külföldi egyetemen szerzett orvosdoktori oklevelüknek nostrificatiójánál egy évi kórházi gyakorlat eltöltésének igazolása is megkívánandó. (4844/1904—05. r. sz.; 8574/1905. III/24. vkm. sz.) 8. A tiszti orvosi vizsgálatra vonatkozó 80.099/1803. IX. 30. sz. belügym. szab.-rendeletet kiegészíti az 5629/1894. III. 21. sz. belügym. rendelet, mely világosan kijelenti, hogy „az osztrák egyetemeken nyert diplomák alapján a tiszti orvosi vizsgálatra csak oly orvostudorok jelentkezése lesz elfogadható, illetőleg csak olyanok lesznek vizsgára bocsáthatók, kiknek diplomájuk 1893. november 1-ét megelőző időben adatott ki.“ 9. A törvényszéki orvosi vizsgát szabályozó 16.379 1894. IV. 24. számú igazságügyi min. rendelet így intézkedik:
