A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem szabályzatai 1909-1937

A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem tanulmányi, fegyelmi és tandíjszabályzata (1909)

2. Külföldi egyetemen két szabályszerű félévet eltöltött joghallgatók, ha ezen félévekben a római jogot és egyetemes európai jogtörténetet hallgatták. tanulmanyaiknak valamely hazai főiskolán folytatása esetén a legközelebbi vizsgálati határidőben: azaz III-ik félévük végén, ha e semesterben a magyar alkotmány- és jogtörténetet hallgatták, első alapvizsgálatukat visszaható erővel tehetik le.

Akik pedig külföldi egyetemen négy félévet hallgattak s az ottani szabályok szerint az első vizsgálatot sikerrel letették, továbbá a nemzet- gazdaság- és pénzügytant, valamint a jogbölcseletet hallgatták s tanulmányaikat valamely hazai főiskolán folytatják, a legközelebbi vizsgálati határidőben : azaz Y. félévük végén, ha e semesterben a magyar alkotmány- és jogtörténetet, valamint a magyar közjogot hallgatták, a második alapvizsgálatukat tehetik le szintén visszaható erővel. Eziránti kérvények a jog- és államtudományi kar dékánjához intézendők.

3. Azok a magyarországi honosságú és illetőségű joghallgatók, akik tanpályájuk kezdetén valamely osztrák jogi főiskola hallgatói voltak és ott a magyar első alapvizsgálat helyett az osztrák jogtörténeti államvizsgát tették le, ha jogi tanulmányaikat utólag valamely magyarországi egyetemen vagy jogakadémián folytatják, csak abban az esetben bocsáthatók második alapvizsgálatra, ha megelőzőleg a magyar alkotmány- és jogtörténetet legalább egy félévi főcollegiumban hallgatták és ebből a tantárgyból sikerrel kiegészítő alapvizsgálatot tettek.

Minthogy ezen kiegészítő alapvizsgálat és a második alapvizsgálat között időköz nincs megállapítva, tehát az ily módon vizsgázó joghallgatók, amennyiben különben a második alapvizsgálatra bocsáttatás szabályszerű kellékeivel bírnak, közvetlenül a sikerrel kiállott magyar alkotmány- és jogtörténeti kiegészítő vizsga után is bocsáthatók második alapvizsgálatra.

A nem-magyar honosságú, valamint a Horvát-Szlavonországokban illető- séggelbíró joghallgatókra nézve az eddigi gyakorlat érintetlen marad (19.345/903. IY. 25. vkm. Hiv. Közi. 1903. 11. szám).

4. A jog- és államtudományi karokon tartandó második alapvizsgálaton a jogbölcsészet mindazon jelölteknél, akik negyedik szabályszerű jogi félévüket az 1900—901. tanév után hallgatják, a vizsgálati tárgyak közül kihagyandó (Ö csász. és ap. kir. Felségének 1901. évi július hó 27-én kelt lf. elhatározása).

A m. kir. tud.-egyetemek és jogakadémiák tanulmányi és vizsgálati rendjére vonatkozó, Ő császári és apostoli királyi Felségének 1883. évi aug. hó 20-án kelt legfelsőbb elhatározásával jóváhagyott szabályzat 3. §-a tehát ily értelemben módosíttatott.

Mindazon jelöltek részére, akik szabályszerű negyedik félévüket az 1900— 1901. tanév után hallgatják, a második alapvizsgálat tárgyait a magyar közjog és a nemzetgazdaságtan a pénzügytannal képezi.

Oly jelölteknél azonban, akik a második alapvizsgálatra jogosító negyedik szabályszerű félévüket az 1900—901. tanévben, illetőleg ezt megelőzőleg hallgatták, a jogbölcsészet ezután is a második alapvizsgálat tárgyai között foglal helyet.

Az egyetemi jog- és államtudományi karoknál tartaudó tudori szigorlatok tárgyában kiadott és Ő csász. és apóst, királyi Felségének 1883. évi aug. hó