A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem szabályzatai 1909-1937

A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem tanulmányi, fegyelmi és tandíjszabályzata (1909)

43

a) Beszámítandó minden érvényes, rendes félév, ha abban a vizsgálati rend által megkívánt tárgyaknak megelőző, szabályszerű hallgatása bentfoglaltatik ;

bj beszámítható külön, engedély útján, a fenti feltétel mellett a pályavégzettség szempontjából be nem számítható érvényes rendes s általában minden élvén)'es rendkívüli félév ;

c) be nem számítható az érvénytelen (nem érvényesített) félév s azonkívül az aj pont alatti feltételt nélkülöző minden félév.

IY. Abból, hogy valamely félév a vizsgálat szempontjából a tanfolyam közben beszámíttatik, nem következik, hogy e félév a pályavégzettség szempontjából is be fog számíttatni a tanfolyam végén és viszont.

A pályavégzettség beigazolásához (tft. sz. 92. §.) szükséges végbizonyítvány kiállításánál a 2-ik pont szerint beszámítható féléveknek a tft. sz. 44. §-a szerinti számán kívül az is nélkülözhetetlen feltétel, hogy a II. pont szerint beszámítható félévek a tanfolyam kötelező tárgyainak előírt óraszámait is tanúsítsák. (2507/1980— 09. r. sz.)

2. A jog- és államtudománykari vizsgálati szabályzat 28-ik §-a szerint „óraátszámításnak csak egymásra közvetlenül következő félévek között van helye“. Egymásra ..közvetlenül következő félévek4* kifejezés alatt nem két, hanem három félév értendő. Az óraátszámítás ügyében a tudomány kar saját hatáskörében végérvényesen határoz; ministen intézkedésnek szüksége csak akkor forog fenn, ha a kötelező óraszámot nélkülöző (kiegészítendő) félév az érdekelt hallgató utolsó féléve, mert ez esetben az átszámításhoz szükséges órának nem pótlásáról, hanem az absolutorium kinyerése szempontjából, elengedéséről van szó. (3070 1906 — 07. r. sz. és 4385 1906 — 07. r. sz.)

3. A főiskolai tanulmányok megkívánandó alaposságával és komolyságával összeegyezhetetlen, hogy egyes egyetemi hallgatók valamely tanfélévnek jelentékeny részét az egyetemtől távol, esetleg más főiskolán töltsék el és azután egy csonka félév lehallgatása alapján nyerjenek egy teljes félév szabály- szerű bevégzéséről tanúsítványt. Bár kívánatos, hogy oly ifjak, akik a hazai viszonyok között elsősorban szükséges ismereteket teljesen elsajátítják, ezenkívül valamely külföldi főiskolát is felkeressenek, egyáltalában nem áll a hazai felső oktatásügy érdekében és meg nem engedhető, hogy ez a külföldön tanulás a hazai tanterv betartásának rovására történjék. (3840 902—903. r. sz., 16 221/903.

III. 6. vkm. sz.) (Y. ö. 20. §. 6. jegyzetével.)

4. Orvostanhallgatók külföldi egyetemeken eltölthető féléveire vonatkozólag v. ö. a 44. §. IY. jegyzet, 10. pontjával.

5. A párisi egyetem külföldi hallgatói az 1903 — 04. tanévtől kezdve épen olyan bizonyítványokat fognak nyerni tanulmányi előmenetelükről, mint a francziák, tehát az előbbiekre nézve 1900-1902-ig használatban volt „honorable“ és „trés honorable“ osztályozások megszűnnek (58.198 1903. ^ III- 22. vkm. Hív. Közi. 1903. 19. szám.).

6. Honosítási eljárás alapelvei általában:

a) viszonosság (nemzetközi egyezmény);

bj előképzettség, v. ö. 5. §. 2-ik jegyzet, második bekezdés;

ej a végzett egyetemi tanulmányoknak időtartam, tantárgy, vizsgálatok s szigorlatok szempontjából a hazai egyetemi tanulmányi renddel való egyezősége ;