A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem szabályzatai 1909-1937

A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem tanulmányi, fegyelmi és tandíjszabályzata (1909)

5. §. Külföldieknek, valamint azon magyar állampolgároknak, kik külföldön, ideértve Bosznia-Herczegovinát is, tettek érettségi vizsgálatot, vagy azt pótló középiskolai záróvizsgát, amennyiben a magyar nyelv és irodalomból s a magyar történelemből valamely nyilvános lwzai középiskolán kiegészítő érettségit kell tenniok s ezen kiegészítő érettségi vizsgálatot egy év alatt leteszik: rendkívüli hallgatói minőségben eltöltött két félévük tanulmányi idejükbe folyamodás nélkül beszámíttatik, ha kellő szorgalmat és előmenetelt tanúsítanak.

6. §. Az oly félév, melyet valaki rendkívüli hallgatói minőségben gymna- siumi. reáliskolai, külföldi érettségi vagy külföldi középiskolai záróvizsga-bizonyítvány nélkül töltött el az egyetemen, vagy valamely főiskolán: sem vizsgálatra bocsátás, sem végbizonyítvány kiadása tekintetében be nem számítható s az erre vonatkozó kérvény, az illetékes kar dékánja által hivatalból tárgyalás nélkül visszautasítandó.

7. §. A gyógyszerészdoctori fok elnyeréséhez szükséges s rendes hallgatói minőségben eltöltendő tanulmányi időbe nem számit!) at ók be azon félévek, melyeket a hallgató az érettségi vizsgálatnak letétele előtt rendkívüli hallgatói minőségben töltött az egyetemen. Az erre vonatkozó kérvények az illetékes kar dékánja által hivatalból, tárgyalás nélkül visszaút ásít and ók.

Az érettségi bizonyítvány birtokában eltöltött gyógyszerészhallgatói félévek azonban a bölcsészettudományi szabályszerű tanfolyamba beszámíthatók.

II.

Külföldi egyetemi és főiskolai félévek beszámítása.

S. §. A tanulmányi, illetőleg szigorlati szabályzat határozza meg, hogy a pályavégzettséghez megkívánt tanfolyamból valamely külföldi egyetemen vagy főiskolán mennyi idő tölthető el. Ez az idő azonban a jog- és államtudományi, orvostudományi és bölcsészettudományi karoknál négy félévnél több nem lehet.

Alapelv, hogy a külföldi egyetemek és főiskolák hallgatása a hazai tanterv sérelmével nem járhat.

A külföldi egyetemeken és főiskolákon töltött szabályszerű rendes félévek a hazai tanulmányi időbe, a hallgató folyamodványára beszámíthatók.

Be nem számítható az olyan nyári félév, melyet valaki a hazai egyetemen eltöltött Il-ik félév után még ugyanazon évben tölt el külföldi egyetemen.

A folyamodvány elbírálásánál figyelem fordítandó a nemzetközi jog szem- pontjából a kölcsönösség (viszonosság) elvére, mely megkívánja annak méltatását, hogy az egyes külföldi államokban a hazai egyetemek, főiskolák tanulmányi félévei mily mértékben, mily módon és minő joghatállyal számíttatnak be az ottani tanulmányi időbe. E célból mérlegelés tárgyává kell tenni az illető külföldi egyetem, vagy főiskola tanulmányi berendezésének a hazai egyetemi és főiskolai tanulmányi renddel való egyezőségét, vagy attól való eltérését; továbbá, hogy az illető külföldi egyetem, vagy főiskola saját államának területén minő jogállással bír.

10. §. Rendkívüli és szabálytalan külföldi félévek a hazai tanulmányi időbe rendszerint be nem számíthatók.

Ha azonban a hallgató a hazai egyetemeken (jogakadémiákon) megkövetelt minősültség birtokában vétetett fel a külföldi egyetemen (főiskolán) rendkívüli hallgatónak, a beszámításra nézve (viszonosság esetén) a hazai vendkívüli félévek beszámítására vonatkozó szabályok irányadók. (1—7. §-ai.)

3