A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem szabályzatai 1909-1937
A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem tanulmányi, fegyelmi és tandíjszabályzata (1909)
11 az illető a távollétel idejében kifogástalan erkölcsi magaviseletii volt-e, vagy sem.) A tényleges katonai szolgálatban eltöltött idő az erkölcsi bizonyítvány bemutatása szempontjából megszakításnak nem tekintetik. (V. ö 90. §. II. Jegyzet 3. pont.) *2. A bécsi cs. és kir. Teresianum ösztöndíjas magyar állampolgár növendékei jogi tanulmányaik első négy félévét a bécsi tud.-egyetemen, utolsó négy félévüket pedig a budapesti tud.-egyetemen, esetleg kérelemre más hazai jogi főiskolán tartozván végezni, meg nem engedhető, hogy a Teresianum ösztöndíjas joghallgatói jogi tanulmányaik IV. félévének befejezése előtt magyar főiskolákra fölvétessenek. (110.006 1908. X. 10. vkm. sz.; 1833/1908—09. r. sz.) II. .Jegyzet. 1. Felső kereskedelmi iskolai érettségi bizonyítvány nem jogosít a beiktatásra. 2. A középiskolákról szóló 1883. XXX. t.-cz. és a görög nyelvből és irodalomból való pótló érettségi vizsgálatot szabályozó 1890. XXX. t.-cz. a következő különös intézkedéseket állapítja meg : „A gymnasiumi érettségi vizsgálat általában a főiskolákra való felvételre, a reáliskolai érettségi vizsgálat azonban csak a műegyetemre és a tudomány- egyetemnek mathematika-természettudományi karára (illetőleg bölcsészeti karának ezen szakosztályára) s a tanárképző-intézet ugyanezen szakosztályára, nemkülönben a bányászati, erdészeti és gazdasági akadémiákra való felvételi-e jogosít. Azon tanulók, kik a reáliskolát elvégezték és az érettségi vizsgálatot jó sikerrel letették, valamely nyilvános főgymnasiumban a latin nyelvből, illetőleg a latin és görög nyelvből vizsgálatra bocsáthatók. Akik ekkor a latin nyelvből a vizsgálatot sikerrel kiállják, az egyetemnek orvosi és jogi karába ; azok pedig, kik a vizsgálatot a latin és görög nyelvből sikerrel kiállják, az egyetemnek bármely karába fölvehetők“ (1883. XXX. t.-cz. 26. §-a). „Az 1883. XXX. t.-cz. 26. §-a akként módosíttatik, hogy azon gymnasiumi tanulók, akik a „görög nyelv és irodalom“ helyett a jelen törvény 2. §-ában megnevezett tantárgyakból: a) a magyar irodalom bővebb ismertetése, kapcsolatban a görög remekírók müveinek ismertetésével, magyar fordításban, s a görög irodalom- és művelődéstörténet alapvonalai; b) a rajz (mértani és szabadkézrajzi elemekkel) — nyertek rendes oktatást, habár le is tették az érettségi vizsgálatot, a tudományegyetemek és egyéb főiskolák hittudományi karára, vagy azok nyelvészeti, bölcsészeti és történelmi szakosztályaira (s a tanárképző-intézet ugyanezen szakosztályára) nem bocsáthatók. Ha azonban a „görög nyelv és irodalom“-ból pótló érettségi vizsgálatot tesznek, az 1883. évi XXX. t.-cz. 26. §. 2-ik bekezdésének a reáliskolai tanulókra vonatkozó rendelkezése reájok nézve is érvényes“ (1890. XXX. t.-cz. 5. §-a). 3. Azon egyetemi hallgatók, akik reáliskolai érettségi bizonyítvány (1883. évi XXX. t.-cz. 26. §.), vagy a görög nyelv és irodalom tanulását nem igazoló gymnasiumi érettségi bizonyítvány (1890. évi XXX. t.-cz. 1. és 5. §-ai) alapján vétettek fel a tudományegyetemre, akként tartandók nyilván, hogy a a hivatkozott törvények által korlátolt ezen felvétel hatályának terjedelme az illetékes dékán által a felvételre jelentkező indexébe bevezetendő s ugyanez a kebelbeli quaestura által az illető hallgató származási ívére feljegyzendő (4729/904—05. sz. Egyetemi Tanácshatározat).
