Diószegi Sámuel: Orvosi füvész könyv, mint a' magyar füvész könyv' praktika része (1813)
Első rész - X. Tzikkely. A' Plánták orvosi erejének megesmertető Jelei
T° ti, a’ másik nem szenvedheti; a’ mi eggyiknek jó szagú, a’ másiknak kedvetlen. A’ Pé’sma illatjábann eggyik gyönyörködik, másik azt kiállhatatlan büdösnek tartja. A’ Szü- nádrával bajlódó Aszszonyszemély, ha bémegyen ólján szobába, meljet betöltött a’ Tubaró’sa szaga, elszédűl, elájul: a’ Ruta szagától pedig, vagy a’ büdös Libatoppétól feleszmél. Ataljábann a’kik a’ jószágoktól elájulnak, a’ büdösektől magokhoz jőnek. A’ Szurinámba először ment Európaiak egyszerre mind megholtak; sokára lehetett végére menni, hogy az ott lévő Méregfának ( Hippomane) bűze ölte meg őket, meljet az ott lakók szenvedhetnek. — Azt állítják, hogy az Ambra szagával az életet is meg lehet hoszszab- bítani. 4. A’ Színekre nézve: Ámbár itt sok kifogások lehetnek is; tsakugyan a veres szín igen gyakrann savanyúságnak (de leginkább tsak a’ gyümőltsökbenn), a’ sárga keserűségnek, a’ zöld ny e r s e s é gn e k, éretlen s é g'nek, a’ halovány ízetlenségnek, a’ fejér szín édességnek jele. A’ Ribiszke, Borbolya, Medgy, Szilva, ’s a’ t. veressek, és savanyúk is; ezek köztt a’ világos pirossak, és Szökés pirossak édességre hajíanak. A’ savanyú almák többnyire veressek, az édesek fejérek. A’ savanyú fűvek levelei őszszel megveresednek. A’ Félszer virágok, mind sárgák és mind keserűk. A’ Gyümőltsök míg zöldek, éretlenek, és más ízűk. A’ kék színnel a savanyúságot és a’ lúgsót lehet kitanulni. A’ kék Szirom, kék papiros, ha savanyúság ér hozzá, megveressedik* ha lúgsó, megzőldűl. Így már a’ pipa füstjétől a’ kék virágok megzőldűlnek. Az orvosi plánták jelei.
