Diószegi Sámuel: Orvosi füvész könyv, mint a' magyar füvész könyv' praktika része (1813)
Első rész - X. Tzikkely. A' Plánták orvosi erejének megesmertető Jelei
64 fuszérszámosok, a’ vizenyős helyenn termők mérgesek. Ezeknek is nagy része elveszti mérgességét ha megszárad, és a’ marha a’ széna köztt ártalom nélkül megeheti. 3. A' Tekeredettek. Ezekhenn annyi hi- zoynös, hogy tsípős keserűség van, és némeljek- henn tsípős tej forma nedvesség, és ezek mérgesek: de még nintsenek elégséges próba alá véve. JÍ Hathímes Seregnek Nagyobb részét tészik a’ Liliomos virágúk, mezeknek többnyire mindnyájának hagymás gyökere van. Ezekbenn fő alkotó rész a' rágó tsípős keserűség, eggy tsípős repülő olajjal, melj ezeknek valami különös orr tekerő és szemetbán- tó szagot ád. Ez némeljekbenn ölj nagy mérték- henn van, hogy a’ gyomor ki nem állja, hanem úgy lehet őket nézni mint valóságos mérgeket; de a’ megfőzés vagy sütés által rágó erejeket részszerént, vagy egészenn is elvesztik, és többé nem mérgesek. Ezek köztt a’ hagymaneműek vizeltet hajtők giliszta űzök, a’ vérsenyvedést gyógyítják, a' gyomrot és beleket erősítik, a’ bennek megiszap- lott nyálkát felszaggatjáh; és azért minden keserűségek mellett is, sokann szeretik nyersenn enni. — A’ meljek ezen rendbenn büdös bak bűzük, azok mérgesek. A’ Húszhírnes Sereg : Ebbenn ugyan Természeti Rend nints, mert az itt lévő plánták termete, és tekintete külömb- külömbféle: mindazáltal, mivel a’ természet itt foglalta öszve a' lágyhajú Kerti gyümőltsöket; úgy lehet nezni magát az egész Sereget, mintha Természeti Rend volna. u4z orvosi plánták jelei. Az
