Diószegi Sámuel: Orvosi füvész könyv, mint a' magyar füvész könyv' praktika része (1813)
Első rész - II. Tzikkely. Az Életerő
béré, kivévénn azokat, a’ kik ópiumtól holtak meg. , Valamint hát egyéb Természeti Erők, úgy az Életerő is lehet nyugvó állapotbann , mikor t. i. annak munkásságának semmi nyoma nem láttzik, hanem hogy abbann az áilapotjábann is valamíg benne van a testbenn, nem engedi azt rothadni: de ebből a’ nyugvásból soha sem is serkenne fel az Életerő, hanem ha valami eszköz által serkentődnek. "V alamint azért a’Mágnesbenn nyugvó vonóerő, a’ vasnak hozzá való közelítésére feléled, és szüntelen munkás, míg a* vas mellette van: úgy az Élőeszközös testekbenn lévő Életerőt, felserkenti, és elevenségbenn tartja , vidítja , a’ Melegségnek , Világosságnak, Levegőégnek , Víznek, Eledeleknek bizonyos mérséklése , annyira, hogy ezek nélkül élet nem lehet. Télenn a1 melegségnek fogyatkozása miatg, eláll az Életerő a’ Plántákbann, és sok Állatokbann; a’ Tavaszi meleg pedig felébreszti azt; de a felet- tébbvaló m^leg,mind a’ plántát, mind az állatot megöli ’s a t. Ezt a’ tulajdonságát az/ Életerőnek nevezzük Serkenthetőségnek, Ébreszhe- tő ségnek ( £xc it a bilit a sj. A’ Plántái és Állati Életerők, abbann a’ mi fő dolog egymással megeggyeznek, t. i. mindenik íl maga organizált testét táplálja, neveli, a’ seny- vedésnek romlásnak ellene törekedik, és \Tégre mindenik a’ tenyészésnek nagy munkáját véghez viszi. Ez az Elevenítő Élet (Vita vegetativa ). Ugyde az Állatoknak érzékenységeik is vágynak, látás hallás, szaglás, ízérzés, tapintás, meljek az Életerőt ébresztik, és viszont az Életerő ezeket. Ez az érző vagy állati élet! (vita sensitiva animalis). Ennél fogva az Állat Életereje, sokkal felségesebb a Plántáénál, mert az 8 Az Életerő.
