A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1898-1899 (Budapest, 1899)
Dr. Klug Nándor: Kari jelentések
93 nalis Carolina jogát. Kiterjeszkedik ezután a régi magyar jogra ; elemzi a Hármaskönyvnek a jogos védelemre vonatkozó tételeit és kimutatja, hogy az 1792-iki és az 1827-iki törvény- javaslatok illető határozmányai a Hármaskönyv határozmá- nyaival szemben visszaesést jelentenek, az 1843-iki javaslat ellenben a Hármaskönyvnél is szélesebb kört állapít meg a jogos védelemnek. A dolgozat súlypontja a jogos védelem fogalmának részleges dogmatikai feldolgozásában van. A kasuistikát bőven tárgyalja és a kasuistikus kérdések megoldásánál egészséges judiciumra mutató, többnyire helyes következtetésekre jut. Elhatárolja a jogos védelmet a végszükségtől, részletesen szól a megtámadás jogtalanságáról, közvetlenségéről és a jogos védelem tárgyairól. Előszeretettel tárgyalja a relativitás kérdését, melyet a magyar büntetőjogi irodalom, a német irodalom formalistikus felfogásával szemben, felkarolt. A relativitásnak ő is, mint a legtöbb magyar iró, helyt ad s ezen fejezet a dolgozat értékes és önálló érvelési képességre valló részét képezi. A jogos védelem határait tárgyalja még és egy záró fejezetben összefoglalja következtetéseit. Meg kell még említenem, hogy a dolgozat Írója a magyar és a német büntetőjogi irodalomban otthonosságot tanúsít; itt-ott franczia iró véleményét is figyelembe veszi. A második dolgozat bevezető része egészen rövid és ebben a jogos védelmet elméleti alapon megindokolni iparkodik. A dogmatikus rész jól van dolgozva. A részleges kérdéseket helyesen teszi fel; az irodalmi anyag, melylyel operál, nem mondható kevésnek, de nem is túl-bő. A régibb és az újabb magyar irók véleményeit, a Hármaskönyv és a magyar kodifikaczionális javaslatok álláspontját jól tudja kombiná- czióba hozni a külföldi irók véleményével. Mindazonáltal messze mögötte áll az előbbi dolgozatnak annyiban, hogy kasuistikája hézagos. Mig amaz csaknem minden vitás részlet- kérdést tárgyal, addig az utóbbi az egyik-másik fontos kérdést csak érinti, némelyiket egészen elhagyja. A mi a két dolgozat terjedelmét illeti, az első 154 negyedrét írott oldalt, a második 77 sűrűbb negyedrét írott oldalt tesz ki.
