A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1898-1899 (Budapest, 1899)
Beszéd melyet a Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem 119. évfordulója alkalmából 1899. évi május hó 13-án mondott Dr. Mihalkovics Géza
69 valódi tanácstag, a minek nincs akadálya, ha a tanács tagjaiból választatik, s mint titoktartásra kötelezett egyén helyesen foglalja el a tanácsban a helyet. Természetes, hogy működéséért a tanácsjegyzönek honorálva kell lennie, s ha tekintetbe veszszük azt? hogy most az orvoskari jegyzőnek, a ki ott hasonló működéseket végez, mint a minőket a tanácsban a tanácsjegyző ellátna, mennyi a javadalma, méltányosnak tartom, hogy körülbelől ennyi legyen a tiszteletdíja (kb. 2500 frt). Minthogy pedig a teendők mennyisége az egyetem látogatottságával emelkedik vagy csökken, ezektől kellene a javadalmakat függővé tenni, pl. a beiratkozási díjakból bizonyos %-okat húzzon, elég magasat arra, hogy ezen állásra kiváló erőket lehessen megnyerni. így rendezve a tanácsjegyzői állás oly tekintélyessé tétetnék, mint ott, a hol arra szintén rendes egyetemi tanárok vannak alkalmazva. Az egyetemi könyvtári igazgató tanári rangfokozatban van, pedig állása az egyetem összes működésére nem oly kiható, mint az egyetemi tanácsjegyzőé, a mely állást egyetemünk látogatottságával és méltóságával öszhangba kell hozni. Eg}^etemi tanár, mint tanácsjegyző mélyebb szakképzettségével, társadalmi állásával, tudományával és műveltségével jobban hat az ifjúságra és tanártársaira, mint egy nem okleveles hivatalnok, a ki felsőbb tanulmányokat nem végzett, s már e miatt is helyes tanácsadója a rektornak nem lehet. ÍO. Az egyetemi titkár és irodaíonök. A tanácsjegyzőségnek az irodától való különválasztásával az irodaszemélyzetben is változásnak kell beállani. Mindenekelőtt szükséges egy titkár és
