A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1898-1899 (Budapest, 1899)

Beszéd melyet a Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem 119. évfordulója alkalmából 1899. évi május hó 13-án mondott Dr. Mihalkovics Géza

61

Ez természetesen sokkal nagyobb ügyvitellel jár, s a tanácsnak is sokkal jelentékenyebb a munkája az ügyek elintézésében úgy, hogy jelenleg több fontos ügynek megreferálását ugyanazon tanácsülésen egy tagra kell bízni, a mi azokra egyrészt nagy terheket ró, másrészt az ügymenetelre lassítólag hat, mert a hosszú ülésekben az elnököt és tagokat kifárasztja, holott némely ügy, pl. tanszékek betöltésénél véleményadás, quaesturai és az egyetemi alapok számadásainak felülvizsgálása, fegyelmi ügyek elintézése és hasonlók a legnagyobb figyelmet kivánják. A tanácstagok mostani erős igénybevétele az oka annak is, hogy a felsőbb hatóságtól egyes ügyek gyorsabb elintézése bekéretik. Egyes tanácstagoknak betegség, vagy egyéb hivatalos teendőik következtében meg nem jelenése miatt az ülések nem ritkán csonkák, s nem is lehet megtartani, ha minden karból legalább 1 képviselő nincs jelen. Enuek a jövendőben meg kell változnia, a mi csak úgy sikerül, ha a tanácsot új tagok bevételével szaporítjuk. Kivéve az osztrák egyetemeket, mindenütt erősebb a tanács, mint nálunk. Felsorolok néhány példát, melyekre az adatokat az idén a húsvéti szünidők alatt az egyetemi adminisztráczió megismerése czéljából Francziaország, Belgium és Németországban tett tanulmányútam alkalmával a helyszínén gyűjtöttem.

A párisi egyetemen, melynek addig szétszórt karait az 1896. július 11-ki törvény egyesítette közös főiskolává és ennek élére rektort és egyetemi tanácsot (conseil d’université) állított, a tanács a rektoron és prorektoron kívül — a kik ott elnök (président) nevet viselnek, — 21 tanácstagból áll, ú. m. az 5 kar (protestáns theológiai, jogi, orvosi, mathematika-természet-