A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1898-1899 (Budapest, 1899)

Beszéd melyet a Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem 119. évfordulója alkalmából 1899. évi május hó 13-án mondott Dr. Mihalkovics Géza

meghallgatására is hátrányosak, mert a néhány nap múlva bekövetkezendő köteles kollóquium a főgondja. Most is már úgy állunk, hogy előadásainkban a bekövetkező vizsgákat megérezzük; a mint azok a félévek végén sorrenden vannak, a hallgatóság jelentékenyen fogy, mert vizsgára készül. Ha már ez így van most és el nem kerülhető, akkor legyen legalább minél ritkábban így; még a mostani vizsgákat is apasztani kellene, nemhogy szaporítani kollóquiumokkal.

Ha a német ifjúság meg lehet félévi vizsgák és kollóquium ok nélkül, és ott az egyetemi oktatás ily rendszerrel jó sikert mutat fel, miért alkalmazzunk mi a mi ifjúságunkra más mértéket? Nem tapasztaltam, hogy a mi ifjúságunkat, habár középiskolai képzettsége kivárná valót még enged, jellem és akaraterő nyilvánításában a német ifjúsággal való egybevetéstől félteni kellene. Csak a fővizsgák és szigorlati rend legyenek helyesen beosztva, úgy a rövid időközben bekövetkező vizsgázások és kollóquiumok szüksége elesik. Ez a nézetem az orvos-természettudományi és filozófiai szakmákról, melyeknek lényegét ismerem. Hogy ezen mérték a jog- és állam- tudományokra kiterjesztendő-e, annak a bírálatára nem érzem magam illetékesnek. Lehet, hogy sajátos viszonyaink, melyek a nagy tömegnek a jog- és állam- tudományi karra oly arányban való tódulását eredményezik, mint azt seholsem találjuk, mindamellett a tantermek oly néptelenek, mint seholsem: külön intézkedéseket tesznek szükségessé, melyek másképen, mint rövidebb időközökben bekövetkező ellenőrzéssel nem foganatosíthatók.

Teljes tanszabadság esetében a tanulók nyilvántartására szükség nincs, pl. a német egyetemeken