A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1898-1899 (Budapest, 1899)

Beszéd melyet a Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem 119. évfordulója alkalmából 1899. évi május hó 13-án mondott Dr. Mihalkovics Géza

ezen viszonyokon csak annyit változtatott, hogy a consistorium nevét egyetemi tanácsosa (regius universitatis senatus) változtatta, egyébként hatáskörük a régi maradt. II. József császár alatt a consistorium megszűnt, s az egyetemi ügyek vezetése az egyetemi tanácsra, a karok igazgatása pedig a dékánokra utaltatott. Az 1806.-ki tanulmányi rendtartás az elnöki és alelnöki állást visszaállította, s azokra bízta az egyetem főfelügyeletét, egyébként az egyetemi tanács szervezete meghagyatott.

Ilyen maradt a budapesti kir. egyetem szervezeteb 1848.-ig, midőn a magyar kormány azt a közoktatási miniszter felügyelete alá helyezte, s kimondotta a tanítási és tanulási szabadságot. Az 1849.-ben bekövetkezett gyászos események befolyására az abszolút kormány 1850. április 12.-én kiadott rendelete meghagyta, hogy az egyetemi hatóságot a teljhatalmú magy. kir. biztos nevezi ki, s ennek alapján 1849/50—1858/59-ig' a-karoknak kinevezett rektoraik (Yirozsil Antal 11 évig) és dékánjaik voltak, de a tan- szabadság egészen úgy, mint az osztrák egyetemeken a személyes tandíjrendszerrel együtt behozatott. 1770.— 1848.-ig a felsőbb hatóságok által átvizsgált és jóváhagyott tankönyvek voltak előirva, s félévi és évi vizsgák tartattak. Ezen kiskorúságot az lS48.-iki törvény megszüntette, s az 1867. provizórium érvényben hagyta; így tanító és tanuló a felsőbb oktatás fontosságához és méltóságához illő szabadságot kaptak.

Nehogy azonban valaki, a ki kevésbbé beavatott, a tanszabadság alatt teljes tanulási és tanítási önkényt értsen. Az államnak megvan a joga, sőt kötelessége a tanszabadság helyes mederbe való terelésével annak eshető elfajulásait fékezni. A szabad-