A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1898-1899 (Budapest, 1899)

Beszéd melyet a Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem 119. évfordulója alkalmából 1899. évi május hó 13-án mondott Dr. Mihalkovics Géza

16

inkább nagyobb befolyást gyakoroltak az egyetemekre, s minthogy azokat segélyezték is, s a tanárokat ők nevezték ki és fizették: az egyetemek feladatát úgy vélték helyes irányba terelve, ha az államnak jó hivatalnokokat, gyakorlott jogtudósokat és ügyes orvosokat nevelnek. Ily szempontból kiindulva iparkodtak az államok saját területükön egyetemeket teremteni, nemcsak a nagyobbak, de a kisebbek is, a minők akkor a szétszakgatott német és olasz területen fennállottak, hogy mindegyik a maga igényének megfelelő embereket kapjon, s részben azért is, hogy a pénz az országból ki ne menjen a külföldre. Egymásután keletkezett az egyetemeknek egész sora, különösen Németországban azóta, hogy a protestáns államok megalakultak, s ezek egyetemeket bírni óhajtottak. Megkezdődött ez 1527-ben a protestáns hesszeni herczegség marburgi egyetemének felállításával, azután következett Königsberg 1 544-ben, majd a szász választófejedelemség számára Jena 1556-ban, Braunschweig számára Helmstadt 1576-ban, Altdorf 1622-ben, Strassburg 1621-ben, Giessen 1607-ben a hesszen-darmstadti nagyherczegség számára, 1621 -ben Rinteln a schaumburgi herczegség, 1665-ben Kiel Schleswig-Holstein számára. Ezek közül jelenleg csak a marburgi, giesseni, jénai, königsbergi, kiéli és strass- burgi egyetemek állanak fenn, a többiek jelentéktelenségük miatt beszűntek.

Úgy mint a protestánsok, a katholikusok is állítottak fel felekezeti -egyetemeket, így az augsburgi püspök Dillenburgban 1549-ben, Julius érsek V\ ürzburg- ban 1582-ben, továbbá az érsekek Paderbornban 1615- ben, Salzburgban 1623-ban, Osnabrückben 1630-ban, Bambergben 1648-ban; azután a habsburgok Olmützben