A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1898-1899 (Budapest, 1899)
Beszéd, melylyel a Budapesti Kir. Tudomány-Egyetem rektori székét elfoglalta Ponori Thewrewk Emil
86 POXOBI THEWREWK EMIL Azokat a németországi vezéreszméket az 1848-iki törvényhozás is magáévá tette, mikor XIX. czik- kelyében egyetemünket egyenesen a közoktatásügyi minister alá rendelte, az egyetem függetlenségét és autonómiáját s egyszersmind a tanítás és tanulás szabadságát törvénybe iktatta. A reorganisatiót azonban már csak az absolut osztrák kormány hajtotta végre, természetesen nem a 48-iki törvény miatt, melyet semmisnek tekintett, hanem a Thun-féle rendszer alapján, mely az osztrák tanügy újjászületését idézte elő. 1848 julius 18-án kelt az az Exner alkotta nagyszabású Entwurf der Grundzüge des öffentlichen Unterrichts in Oesterreich, melyet Thun minister Exner és Bonitz segítségével 1859 október 13-án léptetett életbe. Méltán hirdeti ezt az utókornak az a szobor-csoport, melyet a bécsi egyetem hírcsarnokában a német philologusok és tanférfiak XLII. gyűlése alkalmával lepleztek le. A Thun-féle rendszer nemcsak az osztrák egyetemekre, hanem a mi egyetemünkre nézve is korszak- alkotó. Ez a rendszer emelte bölcsészeti karunkat előbbi alárendeltségéből főiskolai polczra. Akkor jutott a karnak az a feladat, hogy az általános tudományokat ne a közvetlen kenyérkereseti haszon miatt, csak szűkre szabott mértékben tanítsa, hanem a maguk okáért, egész terjedelmükben és mélységükben ápolja. Akkor kezdett egyetemünk gyakorlati szakiskolából a tudomány iskolájává fejlődni. Az ötvenes évek. melyekben ez az üdvös reform megindult, politikai tekintetben nemzeti életünk leggyászosabb évei közé tartoznak. Az absolut kormány azt a nagyszabású, helyes elveken alapuló iskolai
