A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1898-1899 (Budapest, 1899)
Beszéd, melylyel a Budapesti Kir. Tudomány-Egyetem rektori székét elfoglalta Ponori Thewrewk Emil
SZÉKFOGLALÓ BESZÉDE. 75 ban ismerkedtek meg heti 2 órában. Az aesthetika tanárának, kire az úgynevezett philologia is bízva volt — mint azt Schediusnál láttuk — az volt az utasítása, hogy az I. évben az elméleti bölcsészettel egyidejűleg Cicero bölcsészeti munkáit, Horatius költeményeit, a II. évben a természettannal Pliniust, Lucretiust, a Scriptores rei rusticae-ket, Yirgilius Georgieáit, vagy a történettel egyidejűleg Thukydidest magyarázza.17) Szerdahelyi György Alajos volt az aestlietikának hazánkban meghonosítója. 1774—17S4. tanította a széptant és világi szónoklatot egyetemünkön. Hogy protestáns embert lehessen tanszékére juttatni, Molnár János egyetemi főgymnasiumi igazgatót szepesi kanonokká, Molnár helyébe Szerdahelyit, Szerdahelyi helyébe Werther Frigyes Ágost stuttgarti tanárt nevezték ki. A hires Fejér György, ki hallgatója volt, azt mondja róla, hogy „authores... classicos interpretatus ger- manice, miserando cum profectu.“ II. József halála után gyenge egészségét hozván fel okul, állásáról lemondott s hazájába visszatért, hol würtembergi kir. tanácsossá tették. Számos művei közül csak egy érdekel most bennünket, t. i. Abhandlung über den Atys des Katull. czímű értekezése, csakhogy az Münsterben 1774-ben jelent meg, mielőtt még pesti tanár lett.18) Werther utóda a hires Schedius, kiről már fentebb megemlékeztünk. A classicus ókort tárgyazó tudományra nézve egyedül az archaeologia és numismatica professorai- nál találunk részben igazán becses munkálkodást. Schönwisner István, ki 17SO— 1 795. tanárkoclott, első ismertette a Budán talált római emlékeket, com- mentálta a Taurinumból Galliába per Pannoniae
