A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1898-1899 (Budapest, 1899)

Órák szerinti áttekintése a tantárgyaknak

SZÉKFOGLALÓ BESZÉDE.

dig bizonyos fajta gyöngeség: sohasem tapasztalta, hogy derék emberek háládatlanok lettek volna. Egyetemünk nem sínylik e gyöngeségben. Őszintén elismeri, hogy a Thun-rendszer avatta a tudomány iskolájává, s hálával adózik mindazoknak, kik működésükkel ehhez hozzájárultak. E meggyőződéssel szenteltem a jelen ünnepies perczet Halder Konrád emlékének.

Az absolut kormány idejében Halder oldala mellett még Télfy Iván képviselte a classica philologiát. Működését és érdemeit már a Budapesti philologiai Társaságnak f. évi január 11-én tartott közgyűlésén ismertettem és méltányoltam. Akkori beszédemből ezennel csak annyit ismétlek, hogy 40 évi tanárkodása alatt számos tanítványai közül többeket volt képes a régi görög világ s az új görög nyelv meg irodalom iránt lelkesíteni. Egész életén át sohasem szűnt meg az új görög irodalom ismeretét hazánkban terjeszteni, úgy hogy Ábel Jenő méltán így nyilatkozhatott egyik bírálatában: „Nem hiszem, hogy volna Görögországon kívül ország, a hol az új görög irodalom összes termékeit oly hosszú idő óta s oly kimerítően ismertetnék, mint ezt nálunk Télfy teszi/'

A modern nyelvek közül az absolut korszakban csakis a németnek volt rendes tanszéke. E nyelvet és irodalmat Gärtner Vilmos adta elő, ki 1852 — 1861-ig működött egyetemünkön. Megnyitó beszéde nyomtatásban is megjelent, ezen czím alatt: Eröffnungsrede zu den Vorträgen für deutsche Sprache und Litteratur- Wissenschaft an der k. k. Pester Universität gehalten am 12. Oktober 1852. Irodalmi előadásai mind formájukra, mind tartalmukra nézve nagy érdeklődést keltettek. Kissé színpadiasán hangzottak, de az még fokozta a tanulók figyelmét, és szívesen hallgatták