A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1897-1898 (Budapest, 1898)

Egyetemi tanács

ZsöGöD Benő, az összes jogi tudományok doctora, hites köz- és váltóügyvéd, a budapesti magyar királyi tudomány-egyetemen a magyar magánjog nyilvános rendes s a magyar bányajog előadó tanára, a jogtudományi államvizsgálati bizottság beltagja, ugyanezen bizottságnak volt másodelnöke és elnöke, a bírói gyakorlati vizsgálati bizottságnak tagja, az igazságügyi magyar királyi ministerium kebelében a magyar általános magánjogi törvénykönyv előkészítése czéljából legfelsőbb helyen jóváhagyott szervezettel létesített állandó bizottságnak szerkesztő beltagja, a magyar jogász-egylet igazgató-választmányának tagja, a nagyváradi királyi jogakadémián a polgári törvénykezés, váltó és kereskedelmi jog volt nyilvános rendes, a kolozsvári magyar királyi Ferencz József tudomány-egyetemen az ausztriai polgári magánjog volt nyilvános rendkívüli tanára, a budapesti magyar királyi tudomány-egyetemen a jog- s állam- tudományi karnak ezidei decánja és tanártestületi elnöke. Dobrentey- utcza 14. sz. (Nyilvános rendkívüli tanárrá neveztetett a kolozsvári egyetemhez 1887-ben, nyilvános rendes tanárrá ezen egyetemhez

1890-ben)

Ajtai K. SÁNDOR, orvos doctor, a törvényszéki orvostan nyilvános rendes tanára s az egyetemi törvényszéki orvostani intézet igazgatója, a budapesti m. kir. törvényszék orvosi szakértője s a fővárosi államrendőrség boncznoka, az országos közegészségügyi egylet választmányi, a magyar jogászegylet börtönügyi bizottságának, a kir. orvos-egyesület, a kir. természettudományi, a kolozsvári orvostermészettudományi társulatok tagja, a kolozsvári ra. kir. tudomány- egyetemen az általános kór- és gyógytan s az egyetemes gyógyszertan, utóbb a törvényszéki orvostan és orvosi rendészet volt nyilvános rendes tanára és a törvényszéki orvostan jogkari előadója, az egyetem orvosi karának négy ízben volt decánja és prodecánja s ugyanazon egyetem volt rectora és prorectora, jelenleg egyetemünk orvosi karának decánja. ~Üllói-út 93. sz. (Nyilvános rendkívüli tanárrá neveztetett Kolozsvárra 1872-ben; nyilvános rendes tanárrá ugyanott 1873-ban; nyilvános rendes tanárrá Budapestre 1882-ben.)

Fröhlich Izidor, a bölcsészeti tudományok doctora, az elméleti természettan nyilvános rendes, a kísérleti természettan jogosított, a közép- tanodai tanárképző-intézet tanára, az orsz. tanárvizsgáló-bizottság, a magyar tudományos Akadémia rendes, állandó mathematikai és természettudományi bizottságának tagja; az országos közoktatási tanács tagja, a kir. m. természettudományi társulat, a mathematikai és physikai társaság örökítő és választmányi, az erdélyi „Verein