A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1897-1898 (Budapest, 1898)
Beszéd, melylyel a Budapesti Kir. Tudomány-Egyetem rektori székét elfoglalta Herczegh Mihály
38 DR. HERCZEGH MIHÁLY mekre, melyek igen jótékonyan hatottak hazánk egykori művelődési állapotaira. Nálunk ez idő szerint csak két egyetem van. De szükség van már egy harmadikra is, Szegeden vagy Kassán felállítva. Angolországb m a társadalom tartja fenn az egyetemeket alapítványokból, Ausztriában az állam, nálunk pedig a társadalom és az állam. II. Az egyetemek élén a rectori méltósággal egybekapcsolt magasabb állásnak tulajdonítható azon előkelőség, az a külső fény, mely főleg a külföldön az egyetemek rectorait díszesíti; a biborpalást, az arany- szövetű epomis, mely II. József koráig a rectorok vállait födte, az arany nyakláncz, az ezüst kormány- pálcza, ezen kimagasló jelvénye a főúri hatalomnak és méltóságnak és az ú. n. magnificus czhn, melyet hazánkban Róbert Károly király az ország zászlósainak kiváltságképen adományozott, a külföldi államokban pedig a XVI. századtól kezdve csak a herczegeket illette meg. A budapesti tudomány-egyetem rectorának feldíszítésére a nagyobb csillagos arany nyaklánczot, a decánok számára pedig a kisebbeket I. Ferenez császár és király 1819-ben adományozta. A rectori nagy kor- mánypálczát Pázmány Péter bibornok-primás készíttette Bécsben, 1635-ben. Ugyanekkor készült a hittani és bölcsészeti kar decánjainak két kisebb jogara. Ellenben a jogkari decán kis jogara 1667-ből való, a mikor Lósy Imre és Lippay György prímások hagyatékából a jogi kar felállíttatott. Az orvosi kar decánját Mária Terézia látta el a kisebb ezüstös jogarral 1770-ben, midőn az orvosi kart felállította. Ugyancsak Mária Terézia volt az, ki budai várpalotájába fogadá a magyar tudomány-egyetemet)