A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1896-1897 (Budapest, 1897)
Tudománykarok - Orvostudományi kar
25 és mütőintézet igazgatója, a' kir. igazságügyi orvosi tanács rendes tagja, a budapesti kórliázi orvos-társulat elnöke, a budapesti kir. orvos-egyesület alapító rendes tagja és elnöke, a kir. m. természettudományi társulat alapító és a kolozsvári orvostermészettudománvi társulat rendes tagja. (Nyilvános rendes tanárrá neveztetett 1892-ben.) IV., Múzeum-korút 9. sz. Gexersich Antal, orvos- és sebészdoctor, szemész és szülész- mester, a kórboneztan és kórszövettan nyilvános rendes tanára, az I. sz. kórboncztani intézet igazgatója, Budapest fő- és székváros Szent István-kórházának boncznok-főorvosa. A kolozsvári tudomány-egyetemen a kórboneztan volt nyilvános rendes tanára, orvosi karának volt decánja és négy Ízben prodeeánja, ugyanazon egyetem volt rectora és prorectora, a magyar tudományos Akadémia levelező tagja, a budapesti kir. orvosegylet, a kir. m. természettudományi társulat és az orsz. közegészségügyi egylet, a magyar orvosi könyvkiadó-társulat rendes, az erdélyi múzeumegylet volt választmányi tagja és'orvostermészettudományi szakosztályának volt szakelnöke és elnöke. Az igazságügyi orvosi tanács, a közkórházi társulat tagja, Kolozsvár városa tiszteletbeli főorvosa. (Kineveztetett a kolozsvári orvossebészi tanintézethez nyilvános rendes tanárrá 1870-ben ; a kolozsvári egyetemhez nyilvános rendes tanárrá 1872-ben; a budapesti egyetemhez nyilvános rendes tanárrá 1895-ben.) II., Batthyány-atcza 36. sz. Pertik Ottó, orvosdoctor, a kórboncz- és kórszövettan nyilvános rendes tanára, a II. sz. kórboneztani és kórszövettani intézet igazgatója, az Erzsébet-vörös-keresztkórház és a Szent Rókus-közkórház bonezoló-főorvosa, a párisi „Société de medicine publique et d’bygiéne professionelle“ és a florenczi „Aeeademia Medico-Fisica Fiorentina“ levelező, a kir. m. természettudományi társulatnak választmányi tagja, a budapesti kir. orvosegylet tagja, volt titkára és üléselnöke, az orsz. közegészségügyi tanács rendkívüli tagja, az orsz. közegészségi egyesület rendkívüli választmányi tagja és a fővárosi bakteoriologiai intézet volt igazgatója, a Magyar Orvosi Archivum társ-szerkesztője. (Nyilvános rendkívüli tanárrá neveztetett 1890-ben ; nyilvános rendes tanárrá 1895-ben.) Gróf Kárólyi-utcza 16. sz. Nyilvános rendkívüli tanárok. Bakody Tivadar, orvosdoctor és sz ülésem ester, a hasonszenvi különöskor- és gyógytau nyilvános rendkívüli tanára, a bécsi csász.
