A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1894-1895 (Budapest, 1895)

Az egyetem története. Beszéd, melylyel Dr. Schnierer Aladár az egyetem igazgatásáról lelépett

ZÁRBESZÉDE.

9

dr. Schwarcz Arthur magántanár, az orsz. közegészségi tanács rendkívüli tagjává.

A m. kir. igazságügyminister az 1883. évi I. t.-cz. 9. §-ának I. 7. és 11. bekezdései értelmében szervezett törvényszéki orvosi vizsgáló bizottság elnökévé dr. Kovács József cz. minister! tanácsost, budapesti tud. egyetemi ny. r. tanárt és az igazságügyi orvosi tanács elnökét; tagjaivá pedig dr. Ajtay Sándor budapesti tud. egyetemi ny. r. tanárt és az igazságügyi orvosi tanács tagját; dr. Kézmárszky Tivadar budapesti tud. egyetemi ny. r. tanárt; dr. Moravcsik Emil budapesti tud. egyetemi ny. rk. tanárt és az igazságügyi orvosi tanács tagját; dr. Niedermann Gyula budapesti tud. egyetemi magántanárt, a budapesti orsz. tébolyda igazgatóját; és az igazságügyi orvosi tanács tagját; dr. Pertik Ottó budapesti tud. egyetemi ny. rk. tanárt, az igazságügyi orvosi tanács tagját; dr. Réczey Imre budapesti tud. egyetemi ny. r. tanárt, az igazságügyi orvosi tanács tagját; dr. Schwartzer Ottó budapesti tud. egyetemi magántanárt, a közegészségügyi tanács tagját nevezte ki.

A m. tud. akadémia 1894. évi nagygyűlésén megválasztattak: igazgató tagnak dr. Vámbéry Armin ny. r. tanár; rendes tagnak: dr. Plósz Sándor, dr. Klug Nándor, dr. Lengyel Béla nyilv. r. tanárok; levelező tagnak: dr. Fayer László ny. rk., dr. Ráth Zoltán, dr. Pólya Jakab m.-tanárok.

Dr. Radivojevics Livius a horvátországi hét- személyes tábla nyug. elnöke, 50 évi doctori jubileuma alkalmából, jubiláns díszoklevéllel tisztel- tetett meg.