A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem almanachja 1884-1885 (Budapest, 1885)
A tudomány szabadsága. Beszéd, melylyel 1884. szept. 1-én a Budapesti Kir. M. T. Egyetemen rectori székét elfoglalta Dr. Bita Dezső
SZÉKFOGLALÓ BESZÉDE. 75 kívántatik. Ez az oknyomozás gondolkozó szellemünknek legéletrevalóbb tevékenysége, ez képezi értelmi munkásságunk egyik főczélját, szellemi fejlődésünk útját, eszközét, mely által az igazságra törekszünk. A tudomány szoros értelemben az igaznak rendszeres ismerete, vagyis a léleknek ama ténykedése, mely által a tárgyakat alapokaiban felismeri. A szabadságot illetőleg tudjuk, hogy arról csak emberek közt lehet szó a földön, minden egyéb a természetben nem szabad ; az ember szabadsága az ő istenhasonlóságának kifolyása, viszfénye az emberi szellembe ihlett isteni képnek, azért az ember szabadságának van hasonlósága azon szabadsággal, mely Istenben van, de ettől amaz lényegesen különbözik. A szabadság általában véve képesség választani.* Az értelemre, a gondolatra? melynek szentélye csak Istennek tárul fel, vive át a fogalmat, a tudomány szabadsága kérdésénél arról van szó: vájjon a kutató ész röptének vannak-e bizonyos határok szabva, vagy az épen semmi és senki által nem korlátolható ? Meggyőződésem szerint a tudomány föltétlenül korlátlan szabadságjogot a józan észnek, a tudománynak érdekében sem igényelheti magának: de ezt állítva, korántsem akarom szavamat a szellemi szolgaság javára emelni, sőt az igazi tudománynak, mely magát a gondolkozás és morál elveitől nem tartja szabadnak, a lehető legteljesebb szabadságot lehet, sőt kell engedni, mert a kinyilatkoztatás szerint is: Isten a világot átadta az emberi vélekedések vitatkozásainak/ Az emberi észnek, az isteni ész e fényteljes szikrájá* S. Thom. Sum. I. g. 8. a. 4. ** Prov. 3, 11,
