A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem almanachja 1883-1884 (Budapest, 1884)
A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem újjá-alakíttatása 104. évének 1884. május 13-án tartott ünnepe
8 Dr. SZABÓ J. RECTOR! BESZÉDE. I. A FRANCZIA TANÍTÁSI ÉS BTJVÁRLATI RENDSZER. A franczia forradalom a tudomány mívelése és tanítása terén is szakított a mnlttal annyiban, hogy lényegesen elválasztotta a tudománymívelési és a tudomány tanítási főintézeteket. Amazokat egytől-egyig concentrálta Párisban, emezeket elosztotta az országban, és nevezetesen az egyetemet szétdarabolta fakultásaira, melyek egymástól merőben független szakiskolákká váltak.* A franczia initiativ szellem nem egyszer volt már az összes civilizátió irányadója, lássuk ezen a téren a fejlődést először a tudománymívelési intézményekben. a) A tudománymívelési intézetek Francziaországban. Mindent összefoglalok, ha itt az Institut de Francé-ról szólok, mit a forradalom egyik legdicsőbb alkotásának tartanak. Ez valóban csak Francziaország sajátja. Van több országnak tudományos akadémiája, mely a párisival akár a tagok jelességét, akár munkálkodásuk fontosságát tekintsük, méltán vetélkedik, de csak egyedül Francziaország bír oly intézettel, melyben az emberi ész minden törekvésének eredménye egy egészbe van összefoglalva, hol a költő és filozóf, a történész és filolog, a kritikus és jogász, a mathematikus, asztronom, fizikus, vegyész, a biolog, geolog, nemzetgazda, a festő, szobrász, zenész stb. egymást kartársként üdvözölhe* Párisban az ős Sorbonne-nak most ez a czíme : «Université de France Académie de Paris», mi azután az egyes fakultásokra oszlik fel: «Faculté des sciences de Paris» stb.
